Klaniczay Gábor szerk.: Európa ezer éve: a középkor. II. (Osiris tankönyvek, 2004)
VI. Késő középkor (XIV-XV. század)
Székely György CSEH- ES LENGYELORSZÁG A KÉSŐ KÖZÉPKORBAN. A HABSBURGOK FELEMELKEDÉSE Csehország IV. Károlytól a huszitizmusig A cseh királyok hűbéri viszonyban álltak a Német-római Birodalommal. A Luxemburg-dinasztia cseh uralkodói (1310-1437) viszont hatalmuknál fogva ezt formálissá tették, IV. Károly (1347-1378) óta pedig ők maguk voltak a császárok. Kialakították a cseh korona országainak hálózatát, megszerezve Lausitz (Luzice) tartományt 1319, 1329, 1368 során, Sziléziát pedig 1327, 1329, 1356, 1368 során. A prágai egyetem alapításával (1348) a Rajnától keletre és az Alpoktól északra nagy szellemi vonzerőt gyakorolt a cseh főváros. A gazdag ezüstbányák (Jihlava-Iglau és Kutná Hora-Kuttenberg) megalapozták a királyi pénzverés monopóliumát. A nehéz cseh ezüstpénz (prágai garas) jelentős forgalmi szerephez jutott. Firenzéből küldött pénzverők, a „lombardok” működtek Luxemburgi János cseh király alatt, 1325-ben ők verték Prágában az első cseh aranypénzeket, amelyek hátoldalán a firenzei liliomot tüntették fel. Ok verték azonban annak az uralkodónak a kisebb pénznemeket (parvos denarios) is, amelyek alacsony rézértéke felzúdulást okozott, mivel erősen zavarta a piaci viszonyokat. Bár nem valósult meg Luxemburgi IV. Károly német-római császár nagyszabású terve - aki mint I. Károly cseh király e földön erős központi hatalom megvalósítására törekedett - a Velence-Prága-Hamburg kereskedelmi út létrehozására, Prágában külön házat építtetett a velencei kereskedőknek, akik szabad és védett utat nyertek Csehországban, sőt onnan ezüstöt és aranyat vihettek ki. Csehországban tekintélyes városok voltak. A szűkebben vett (Morvaország nélküli) Csehország kicsiny, mintegy 50 000 km2-nyi területén kiemelkedett Prága, ez az 1415 táján mintegy 35 ezer lakosú főváros. Mellette még 32 fallal övezett királyi város volt, amelyek lakosságszáma 2000-5000 körüli volt. Az egyházi és világi földesurak városaival együtt egy 40-nél több városból álló sűrű hálózat alakult ki a cseh területen. Részben áll ez Morvaországra is, amelynek legjelentősebb települése Brno (Brünn) a XIV. században 8500, 1466-ban pedig talán már 14 400 lélekszámú volt. E városhálózat jelentősége Itáliáéhoz és Flandriáéhoz mérhető, a háború pusztításai és a nemesek városellenessége előtti időszakban. Prága alapvető városképét a gótika idején nyerte el a Parler-műhely meghatározó szerepével. Ennek reneszánsz dísze a királyi palota az Ulászló-teremmel. A kisebb városok egész sora tűnt ki gazdasági és kulturális erejével: Jindrichuv Hradec és más városok posztóexportra gyártottak. A fejlődés azonban új feszültségeket is teremtett. A kereskedelem érdekeit egyoldalúan előtérbe helyező németajkú városi patríciusok elégedetlenséget keltettek a német és cseh kézművesekben. A német paraszttelepesek szerepe a vidéki áruvi