Korompay H. János - Korompay Klára szerk.: Horváth János irodalomtörténeti munkái. III. (Osiris klasszikusok - Horváth János összegyűjtött művei, 2007)
Kisfaludy Sándor
Kisfaludy Sándor Nem csak kivételes nagy alakok tanítnak saját példájukkal a darabban hazaszeretetre: a magyar nemzet egyenes dicsőítésének is többször vagyunk tanúi, éppen az idegen (Ágnes) részéről. Központi gondolata nemcsak az írónak, hanem minden személyének a haza, a magyar. Tanácskozás elején az érsek így köszönti a jelenlevőket: „Az Isten áldja a magyart!” A regeíró ezúttal sem tagadja meg magát. Besző egy regét, melyet a Hunyady Lászlóval eljegyzett Gara Mária énekel, regéje tárgyával saját kétes helyzetét példázva (leány éjjel zivatarban keresi kedvesét, ki megígérte, hogy elviszi magával apja haragja elől; megtalálja végül, de holtan: maga az ifjú apja verte őt agyon). Inkább balladaféle, mint rege. Érdekes énekbetét a Kapisztráné, melyet hálaimaként énekel a diadal után; formája egyházi énekstrófa, mégpedig azonos a tatárjárás-korabeli jól ismert Planctuséval; egy helyt (VI. versszakában) még gondolat szerint is egyezik amazzal. * Másik két históriai drámája nem annyira pozitív ideált kíván elénk állítani, mint inkább a hazának, a magyarságnak és a nemesi szabadságnak ellenségét egy-egy haszontalan uralkodóban, minő a se kun, se magyar Kún László, a „korcsfajzat”, „a bús magyarnak kún királya”; vagy az idegen királynéban, minő a Bánk egyik főalakja. Kún László annyira férfiatlan, ingadozó, hogy már emiatt sem lehet drámai hős. Vele szemben az érsek képviseli a bölcs, nyíltszavú hazafiságot, aki „elébb volt hazafi és magyar nemes, mint érsek”; egy-egy epizód mutatja be a népnek és a nemességnek szenvedését a kunjaival nem bíró király alatt, s egy „igaz magyar leány” bátorságát szemérme védelmében. (Mikor ez a leány, Lanka, feljelenti jogos felháborodásában elkövetett gyilkosságát a királynak és kéri ítéletét: ez a jelenet Arany Toldijának jól ismert, viadal utáni jelenetére emlékeztet.) Bánkja érdekes összehasonlításra adhatna alkalmat a Katonáéval: mi más egy igazi drámaíró kidolgozásában ugyanaz a tárgy, mint oly íróéban, aki csak olvasmányt kíván nyújtani s hirdetni: idegen királynék mennyi sebet ejtettek már a hazán, meg hogy őseink elmulasztották gondoskodni vérünk tisztántartásáról. Még Kongó, a bolond is, a maga módján idegent gyűlölő, éles szemű hazafi. Katona darabját olvashatta Kisfaludy, de talán csak mikor a magáét már megírta, s úgy módosított aztán rajta utólag egyet-mást; némely szövegbeli hasonlóságok legalább erre mutatnak.61 61 Kováts Antal: Párhuzam Katona és Kisfaludy Bánk bánja között. A Kecskeméti Katona-Kör Évkönyve, 1895. .311 .