Kun István: A feláldozott Bereg (Magyarország felfedezése, 2004)
A Tisza meg a többiek
gyobbak Tarpán és környékén, viszont nem terjesztik ki a vészhelyzetet kétszer akkora térségre. Olyan hangok is hallatszottak, hogy az itteniek megszokták az árvizet. Egy gulácsi ember szerint ilyet csak az állíthat, akinek még soha nem volt kockára téve egy kutyaólja sem. Megszokni? Együtt élni a veszéllyel? Egykedvűen hallgatni az összeomló házak gerendáinak szörnyű recsegését? Tudomásul venni a tyúkudvar, a sertésól meg az állatok pusztulását? Hogy itt a húsvét, és se tojás nem lesz, se hely, ahol az ünnepi sütemény megsüljön? Hogy a füstölt sonkát is elvitte a víz? És meg lehet-e szokni, hogy nincs nappal, és nincs éjszaka, csak a fáklyák vannak, s a homokzsákok? Meg lehet-e szokni, hogy valahol egy iskolában fekszünk, de nem jön az álom, mert mi lehet otthon? Tarpa mindmáig kuruc. A tarpai ember nem alattvaló, és nem vazallus. Ha az ország népe szótlan beletörődéssel tudomásul veszi is akár a legszemérmetlenebb politikai szélhámiát, ha még tapsol is az ígéretek inflációjának, ha némán tűri is a kormányosok vétkeit, Tarpa akkor is kitart, akkor is kuruc. A legtiszteletreméltóbb értelemben az. Esze Tamás népe - máig sok Esze él itt! - szívós, kemény és akaratos. A felsőbbségnek nem könnyű vele bánni, mert az itteniek sosem voltak hajbókolok. De ez legyen a felsőbbség gondja. Itt egyetlen igazi tekintélyt tartanak számon: a Fejedelmet. Az emlékét is istenként. Az árvízzel kapcsolatban Tarpán két vélekedés tapasztalható. Az első az, hogy szándékosan nem készült el a gát megerősítése és magasítása, vagyis erősen föltételezik, hogy a kormány — és a vízügyi szakma - előre számolt a Tisza kiöntésével, továbbá azzal, hogy a térséget elárasztják. A vélekedésüket erősíti az a tervezet, amelyet faxon megkaptak. (Készült a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központi Vízrajzi Intézetében, földmérési, topográfiai térképek és vízügyi adatok alapján.) Hogy mi lehetett? Védekezési terv? Meglehet. Elöntési terv, amely a Bereget víztározóként „használja”? Talán. Inkább ez. Erre mutat, hogy Gulácsnak még lokalizációs védvonal sem jutott, pedig az a falu errefelé a legmélyebben fekvő település. Hogy az elöntéssel számoltak, azt a két lokalizációs vonal megtervezése egyértelműen igazolja. Az 1. számú a Tarpán átvezető, úgynevezett almaút nyomát követi. Az utat az idő tájt erősítették meg éf 41