Laczkó Krisztina - Mártonfi Attila: Helyesírás (A magyar nyelv kézikönyvtára 1., 2004)
A tulajdonnevek
A földrajzi nevek 199 Pösingermajor Solymárvölgy Tisztviselőtelep Rákoscsaba Soroksár Törökkő Rákoscsaba- Újtelep Soroksár-Újtelep Törökőr Rákosfalva Spanyolrét Törökvész Rákoshegy Svábhegy Újhegy Rákoskeresztúr Széchenyihegy Újlak Rákoskert Székesdűlő Újlipótváros Rákosliget Szemeretelep Újpalota Rákospalota Szemlőhegy Újpest Rákosszentmihály Szent Imre-kertváros Újpéteritelep Régiakadémiatelep Szent Lőrinc-telep Ürömhegy Remetehegy Széphalom Vár Remetekertváros Szépilona Városliget Rendessytelep Szépvölgy Vérhalom Rézmál Szigetcsúcs Virányos Rómaifürdő Tabán Vizafogó Rózsadomb Táborhegy Víziváros Sasad Téglagyárdűlő Wekerletelep Sashalom Terézváros Zöldmái Sashegy Testvérhegy Zugliget • Az általános helyesírási szabályok értelmében különírandó szavakból álló, földrajzi köznevet vagy földrajzi jellegű jelzőt nem tartalmazó mondatokat, mondatértékű kifejezéseket, mondattöredékeket egybe kell írni, ha az alakulat földrajzi névként használatos. A melléknévképzős származékok értelemszerűen kis kezdőbetűsek: Nekaszáld (rét) - nekaszáldi, Mitnyögsz (domb) - mitnyögszi, Ispánveszi (dűlő) - ispánveszi, Huszárokéit) (domb) - huszárokelői. Ugyancsak egybeírandók a földrajzi névként használatos minőség- vagy mennyiségjelzős szerkezetek, ha a jelzett szó nem tereptárgyat jelöl, valamint a fordított szórendű szókapcsolatok: Szárazfarkas (völgy) - szárazfarkasi, Tizenkétember (rét) - tizenkétemberi, Berekszakállas (erdő) - berekszakállasi. Az ilyen típusú neveket értelemszerűen akkor is egybeírjuk, ha elő- vagy utótaggal bővülnek: Nekaszáld-rét, Alsó-Nekaszáld, Alsó-Nekaszáld-rét stb. Két vagy több tagból álló, kötőjellel írandó földrajzi nevek és megjelölések. A kötőjellel írandó helynevek között az alábbi alcsoportokat lehet megkülönböztetni. • Az egyszerű vagy összetett közszói előtagból, valamint az egyszerű vagy összetett földrajzi köznévi utótagból álló természetföldrajzi nevek általában kötőjellel kapcsolódnak, s a melléknévi származékok kisbetűvel kezdődnek: Dunántúli-középhegység - dunántúli-középhegységi, Északi-sark - északi-sarki, Kunszentmártoni-határcsatoma - kunszentmártoni-határcsatomai, Márvány-tenger - márvány-tengeri, Sólyom-sziget - sólyom-szigeti, Szépasszony -völgy - szépasszony-völgyi, Velencei-tó - velencei-tavi, Zsivány-barlang - zsivány-barlangi. Bizonyos hagyományosan egybeírt tájegységnevek: Kisalföld (vö. 195), helységnevek: Aggtelek (vö. 196) és helységrésznevek: Hűvösvölgy (vö. 198) ez alól a szabály alól kivételt jelentenek. • Az egyszerű vagy összetett tulajdonnévi előtagból és az egyszerű vagy összetett közszói utótagból álló természetföldrajzi nevek és megjelölések tagjai általában kötőjellel kap