Laczkó Krisztina - Mártonfi Attila: Helyesírási tanácsadó (Osiris diákszótár 2., 2008)
A tulajdonnevek
A földrajzi nevek 173 képzős származékban is megmarad: János-hegy - János-hegyi, Csepel-sziget - Csepel-szigeti, Balaton-felvidék - Balaton-felvidéki. Azokban a magyar nevekben, amelyekben a mai nyelvi tudás alapján már nem ismerhető fel közszói jelentés, vagy azokban a részben magyar nevekben, amelyeknek idegen közszói előtagjuk van, ezeket az elemeket tulajdonnévként kell kezelni, tehát a melléknévi származékok nagy kezdőbetűsek maradnak: Balkán-félsziget - Balkán-félszigeti, Kab-hegy - Kab-hegyi, Kaszpi-tenger - Kaszpi-tengeri, Huron-tó - Huron-tavi. A kötőjeles földrajzi nevek tulajdonnévi előtagja két szervesen összetartozó elemből is állhat: József Attila-lakótelep - József Attila-lakótelepi, Vas Mihály-hegy - Vas Mihály-hegyi, Buen Tiempo-fok - Buen Tiempo-foki. • A név előtagja közszó, utótagja tulajdonnév. Mivel a melléknévképző közvetlenül a tulajdonnévi elemhez kapcsolódik, a tulajdonnévi tag kisbetűs lesz. A kötőjellel pedig kiterjesztjük a közszói tagra a képző melléknevesítő hatását, így az egész alakulatot kis kezdőbetűkkel kell írni: Holt-Tisza - holt-tiszai, Kelet-Európa - kelet-európai, Nagy-Budapest - nagy-budapesti, Belső-Ázsia - belső-ázsiai. Ha egy részben magyar név olyan idegen tulajdonnévi utótagot tartalmaz, amelyik néma betűre vagy betűkre végződik, az -i képzőt kötőjellel kell a névhez kapcsolni: Nyugat-Albertville - nyugat-albertville-i, Kelet-Glasgow - kelet-glasgow-i. • A név elő- és utótagja is tulajdonnév. Ha a földrajzi név vagy megjelölés mindkét tagja tulajdonnévi elem, a melléknévképző kisbetűsítő hatása mindkét tagra egyformán kiterjed: Kál-Kápolna - kál-kápolnai, Érd-Ófalu - érd-ófalui, Pécs-Hird - pécs-hirdi. A valamitől valameddig viszonyt jelölő nagykötőjeles formációkban is csak az utótaghoz járul az -i képző, és a melléknévi alakban az egész megnevezés kis kezdőbetűssé válik: veszprém-győri (vasútvonal), miskolc-budapesti (távolsági autóbusz). A kettőnél több tagból álló, kötőjellel írt földrajzi nevekben - a kéttagúakhoz hasonlóan - a melléknévi származékok minden közszói tagja kis kezdőbetűs, a tulajdonnévi tagok pedig akkor, ha az -i képző közvetlenül kapcsolódik hozzájuk, illetőleg ha az alakulat csupa tulajdonnévi elemből áll. Amennyiben a melléknévképző nem közvetlenül kapcsolódik, a tulajdonnévi elem megőrzi nagy kezdőbetűjét. A táblázat azt mutatja, hogyan alakul a háromtagú földrajzi nevek melléknévi származéka az egyes tagok szófajának függvényében. (Közszó = K, Tulajdonnév = T). K + K + K Dél-kínai-tenger K + K + T Alcsi-Holt-Tisza K + T + K Belső-János-dűlő T + K + K János-dűlő-oldalas T + T + K Duna-Tisza-csatorna T + T + T Budapest-Cegléd-Szolnok dél-kínai-tengeri alcsi-holt-tiszai belső-János-dűlői János-dűlő-oldalasi Duna-Tisza-csatornai budapest-cegléd-szolnoki A csupa tulajdonnévi tagból álló nagykötőjeles alakulatok elvileg korlátlanul bővíthetők újabb taggal: budapest-cegléd-szolnok-debrecen-nyíregyházai (járat). A különírt többtagú földrajzi nevek -i képzős formái. A különírt elemekből álló földrajzi nevek és földrajzi megjelölések melléknévképzős formáiban az eredeti alakulat különírása értelemszerűen megmarad. A különírt földrajzi alakulatok -i képzős formája három nagy csoportra osztható.