Lányi András szerk.: Természet és szabadság. Humánökológiai olvasókönyv (Osiris tankönyvek, 2000)
Környezet és etika - Arne Naess: A mélyökológiai mozgalom
__________________ Arne Naess a mélyökológiai MOZGALOM (Részlet) A melyökológia kifejezést A sekély és a mély, nagy hatósugarú ökológiai irányzat című cikkem vezette be a köztudatba. Néhány kulcsfontosságú bekezdést itt reprodukálok: Az ökológusok kilépése a korábbi ismeretlenségből fordulópontot jelent a tudományos életben. Am üzenetüket kifacsarják és félreértik. Egy sekélyes, de jelenleg igen sikeres irányzat és egy mélyebb, de sokkal kevésbé befolyásos másik versengenek figyelmünkért. Megpróbálom mindkettőt jellemezni. 1. A sekély ökológiai irányzat Harc a szennyezés és az erőforrások kimerülése ellen. Elsődleges cél: a fejlett országok lakosságának egészsége és jóléte.... 2. A mély ökológiai irányzat a. Aíz ember-és-környezete felfogás visszautasítása, felváltása a rclacionista, a teljes mezőt átfogó képpel. Az élőlények mint a mező belső viszonyrendszerének csomópontjai. A és B dolog belső viszonya egy olyan összefüggés, amely mind A, mind B alapvető szerkezetének vagy meghatározásának részét képezi, azaz e viszony nélkül AésB már nem lenne ugyanaz. A teljes mező modell nemcsak az „ember és környezete” fogalmát, de minden egyéb zárt „dolog és miliő” fogalmat is szétoszlat - kivéve ha a kommunikáció felületes vagy előkészítő szintjén beszélünk. b. Bioszferikus egalitananizmus - elvi szinten. Az „elvi szinten” kitétel azért szerepel, mert minden realisztikus gyakorlat szükségessé tesz valamennyi pusztítást, gyilkolást, kizsákmányolást és elnyomást. Az: ökológiai terepmunkás mély respektust, sőt csodálatot sajátít el az élet különböző formáival és megjelenési módjaival szemben. Olyan belső megértésre tesz szert, amelyet mások csak embertársaik és az élet formáinak csak egy keskeny szelete számára tartanak fenn. Az ökológiai terepmunkás számára az élethez és boldoguláshoz való egyenlő jog intuitív módon világos és nyilvánvaló értékaxióma. Ennek emberi lényekre való korlátozása olyan antropocentnzmus, amelynek az emberek életminőségére is káros hatása van. E minőség részben azon a mély örömön és elégedettségen múlik, amelyet az élet más formáival való szoros 117