N. Kollár Katalin - Szabó Éva (szerk.): Pedagógusok pszichológiai kézikönyve 1. (2017)
MÁSODIK RÉSZ - 7. N. Kollár Katalin: AZ IDENTITÁS ALAKULÁSA: Ml DŐL EL SERDÜLŐKORBAN?
7. AZ IDENTITÁS ALAKULÁSA: Ml DŐL EL SERDÜLŐKORBAN? ■ 191 fejlődés ennek a krízisnek a sikeres megoldása, a sikertelen kimenetele viszont a személyiségfejlődés nehézségeihez vezet, mégpedig oly módon, hogy az adott korra jellemző megoldatlan krízis tovább kíséri az egyént, s ez okozza a későbbi személyiségproblémákat és pszichés betegségeket. Erikson fejlődési korszakokról beszél, nem kötötte ezeket életkori határokhoz, mivel ennek időtartama egyénenként változik. Ugyanakkor fejlődési és társadalmi szempontból is nagy vonalakban behatárolható korszakok ezek, ezért a táblázatban a könnyebb tájékozódás kedvéért feltüntettük a jellemző életkort is. A nyolc szakasz kihívásait és ezek kedvező kimenetelét a 7.1. táblázatban közöljük. 7.1. TÁBLÁZAT ■ Erikson pszichoszociális fejlődéselméletének szakaszai KorszakKrízis Kedvező kimenet 1. csecsemőkor (0-1 év) Bizalom - bizalmatlanság Bizalom, optimizmus 2. kisgyermekkor (1-3 év) Autonómia - szégyen és kétség Önkontroll, megfelelésérzés 3. játszókor (3-6 év) Kezdeményezés - bűntudat " Önálló cselekvés tervezése és megvalósítása 4. kisiskoláskor (6 év - pubertás) Teljesítmény - kisebbrendűség Intellektuális, fizikai és szociális kompetencia 5. serdülőkor Identitás - szerepzavar Egységes, önálló énkép 6. fiatal felnőttkor Bensőségesség - elszigetelődés Szoros, tartós kapcsolat, pályaelköteleződés 7. felnőttkor Alkotóképesség - stagnálás Törődés a családdal, társadalommal, jövővel 8. érett (idős) felnőttkor Énteljesség - kétségbeesés Élettel való megelégedés, szembenézés a halállal ■ A csecsemőkor a kötődés kialakulásának időszaka. A freudi orális korszak elképzeléséből kiindulva Erikson a táplálkozással kapcsolatban szerzett tapasztalatokhoz köti a bizalom vagy bizalmatlanság kialakulását. A gyermek alapvető élménye ebben a korban, hogy a környezet, elsősorban az anya a szoptatás és gondozás révén megfelelően elégíti-e ki az alapvető igényeit. Ezen keresztül tanulja meg a csecsemő, hogy bízhat-e a környezetében, és tanulja meg az elfogadás élményét is. Ha a gondozó (anya) kielégíti az éhség késztetését, nem kell nélkülözni, a frusztrációk minimálisak, akkor kialakul az ősbizalom. Ez egyrészt azt jelenti az egyén számára, hogy számíthat a környezetében élő személyekre és általában az emberekre, de egyúttal azt is, hogy viszonzásként ő is képes adni másoknak. A nem kielégítő gondozás következménye az elhanyagoltság élménye és a harag az átélt negatív élmények, például az erőszakos elválasztás miatt. A korszak megoldatlan krízise felnőttkorban szélsőséges esetben súlyosabb személyiségproblémákban is megnyilvánulhat. B Az ősbizalommal kapcsolatos problémák művészi ábrázolását láthatjuk József Attila Iszonyat című versében, ami szép példája annak, hogy a pszichoanalízis gondolatai nemcsak a közgondolkodásra, hanem a 20. század művészetére is hatást gyakoroltak.