N. Kollár Katalin - Szabó Éva szerk.: Pszichológia pedagógusoknak (Osiris tankönyvek, 2004)
6. N. Kollár Katalin: Az identitás alakulása: mi dől el serdülőkorban?
120 A személyiség alakulásának folyamatai: szocializáció, énfejlődés, identitás kötetben más vonatkozásban a családi szocializáció, a nemiszerep-elsajátítás, a pályaválasztás kérdéseinek tárgyalásakor szintén megjelennek (vö. a 3., 4., 22., 24. fejezettel). Erikson pszichoszociális fejlődéselmélete Erikson fejlődéselmélete (Erikson, 2002) Freud pszichoszexuális fejlődéselképzeléseiből indul ki (lásd 3. fejezet), két ponton tér el jelentősen a klasszikus pszichoanalitikus elképzeléstől. Egyrészt Erikson a fejlődést egy életen át tartó folyamatnak tartja, másrészt a fejlődést krízisek sorozataként írja le. Minden fejlődési korszaknak megvan a maga krízise, egy kihívás, aminek a személy meg kell, hogy feleljen. Az egészséges fejlődés ennek a krízisnek a sikeres megoldása, a sikertelen kimenetele viszont a személyiségfejlődés nehézségeihez vezet, mégpedig oly módon, hogy az adott korra jellemző megoldatlan krízis tovább kíséri az egyént, s ez okozza a későbbi személyiségproblémákat és pszichés betegségeket. Erikson fejlődési korszakokról beszél, nem kötötte ezeket életkori határokhoz, mivel egyénenként változnak. Ugyanakkor fejlődési és társadalmi szempontból is nagy vonalakban behatárolható korszakok, ezért a táblázatban a könnyebb tájékozódás kedvéért feltüntettük a jellemző életkort is. A nyolc szakasz kihívásait és ezek kedvező kimenetelét a 6.1. táblázatban közöljük. • A csecsemőkor a kötődés kialakulásának időszaka. A freudi orális korszak elképzeléséből kiindulva Erikson a táplálkozással kapcsolatban szerzett tapasztalatokhoz köti a bizalom vagy bizalmatlanság kialakulását. Ezen keresztül tanulja meg a csecsemő, hogy bízhat-e a környezetében. Ha a gondozó (anya) kielégíti az éhség késztetését, nem kell nélkülözni, a frusztrációk minimálisak, akkor kialakul az ősbizalom. A korszak megoldatlan krízise felnőttkorban a skizoid, illetve depresszív személyiségképben nyilvánulhat meg. Az ősbizalommal kapcsolatos problémák művészi ábrázolását láthatjuk József Attila Iszonyat című versében, ami szép példája annak, hogy a pszichoanalízis gondolatai nemcsak a közgondolkodásra, hanem a XX. század művészetére is hatást gyakoroltak. • A kisgyermekkor a Freud által anális szakasznak leírt korszakkal azonos. Itt tanulja meg a gyermek az énjét elkülöníteni a külvilágtól, a saját testi funkciók szabályozása ennek a szakasznak a feladata. Erikson ezen belül is kitüntetett szerepet lát a szobatisztaság megtanulásában. Az elengedés-ragaszkodás megtanulása szimbolikus értelemben is az ebben a korszakban nyert tapasztalatokkal függ össze. A követelő, ellenséges vagy barátságos gondozói magatartás eredményeként az önmagunkban való kétely vagy az autonómia érzése (képes vagyok a környezettől független cselekvésre) alakul ki. A fejlődésnek 6.1. TÁBLÁZAT Erikson pszichoszociális fejlődéselméletének szakaszai Korszak Krízis Kedvező kimenet 1. csecsemőkor (0-1 év)Bizalom - bizalmatlanság Bizalom, optimizmus 2. kisgyermekkor (1-3 év)Autonómia - szégyen és kétség Önkontroll, megfelelésérzés 3. játszókor (3-6 év) Kezdeményezés - bűntudat Önálló cselekvés tervezése és megvalósítása 4. kisiskoláskor (6 év - pubertás) Teljesítmény - kisebbrendűség Intellektuális, fizikai és szociális kompetencia 5. serdülőkor Identitás - szerepzavar Egységes, önálló énkép 6. fiatal felnőttkor Bensőségesség - elszigetelődés Szoros, tartós kapcsolat, pályaelköteleződés 7. felnőttkor Alkotóképesség - stagnálás Törődés a családdal, társadalommal, jövővel 8. érett (idős) felnőttkor Énteljesség - kétségbeesés Élettel való megelégedés, szembenézés a halállal