Oplatka András: Széchenyi István (2010)

Jegyzetek

18. fejezet Kossuth, az ellenfél 1. Széchenyi: Napló, 732. o. (1836. május 28. és 29.), SZÍN, 5. k. 6-7. o. 2. Benkő Samu (szerk.): Kemény Zsigmond naplója. Bukarest, 1966, Irodalmi Könyvkiadó, 152-155. o. (1846. augusztus 5.) A továbbiakban: Kemény nap­lója. Széchenyi hasonló ellenérzéssel reagált, mikor Fáy András Kossuthot az Akadémia levelező tagjának ajánlotta. SZÍN, 5. k. 22. o. (1836. szeptember 4.) 3. Viszota: Széchenyi vitája, 1. k. 772-773. o. 4. Uo. 1. k. 771. o. 2. lábjegyzet. Kossuth megállapításával szemben, miszerint Széchenyi nem volt az Országgyűlési Tudósítások előfizetője, Viszota kimutatja, hogy 1833. október 1-jén egy példányt Széchenyinek postáztak, aki ez időben Orsován, az Al-Dunán tartózkodott. Kossuth megjegyzései Széchenyi beszé­déről: uo. 1. k. 743-745. o. 5. Kosáry Domokos: Kossuth Lajos a reformkorban. Budapest, 2002, Osiris Kiadó, 141. o. A továbbiakban: Kosáry: Kossuth. Kosáry úgy véli, ez a tény cáfolja az eredetileg Kossuth környezetéből származó állítást, mely szerint Széchenyi megbántódott, s a két férfi rivalizálása ezzel vette kezdetét. Széchenyi-életraj­­zában George Bárány is erős fenntartással kezeli ezt a tézist (Bárány: Stephen Széchenyi, 312. o. 217. lábjegyzet). Bárány mindazonáltal azt írja, hogy a „kü­lönc” szó, melyet Kossuth választott, Széchenyit bánthatta, mert erősen úgy hangzott, mint az „excentrikus Stefferl”. Széchenyi a megnevezésnek és jel­lemzésnek e formáját különösen utálta, annál is inkább, mert Metternich elő­szeretettel használta. 6. Kemény naplója, 152. o. (1846. augusztus 5.) 7. Viszota: Széchenyi vitája, 1. k. 743. o. 8. SZÍN, 4. k. 669. o. (Függelék.) 9. Kemény naplója, 153. o. (1846. augusztus 5.) 10. Erről igen részletesen: Kosáry: Kossuth, 94—100. o. 11. Széchenyi: Napló, 732. o. (1836. május 28.) 12. Uo. 740. o. (1837. február 16.) 13. Uo. 735. o. (1836. augusztus 18.) és SZÍN, 5. k. 18. o. A német nyelvű napló­jegyzet előző mondata így hangzik: ,,E[rz] H[erzog] hat wegen Kosjsjulh einen starken »Plumps gemacht«.’’ Széchenyi a nádor válaszára céloz a me­gyével folytatott vitában. „Plumps gemacht” - a nem éppen irodalmi kifeje­zéssel Széchenyi szerintünk azt mondja, hogy a nádor nagyot botlott vagy bu­kott. A napló magyar fordítói a mondatot másképpen értelmezik. 14. Kosáry: Kossuth, 182. és 188-191. o. Továbbá: Viszota: Széchenyi vitája, 1. k. 685-689. o. • 496

Next