Otto, Rudolf: A szent. Az isteni eszméjében rejlő irracionális és viszonya a racionálishoz (Osiris könyvtár - Vallástörténet, 1997)

Mellékletek - II. Kisebb kiegészítések

o-űx Év etóv, ov návxor 7cavwvo|i£, nö? ae Kakéoaio, xöv jxóvov áicXtoxov; ÚTtEpvecpÉai; 8É KaXÚTtxpac; ti? vócx; oúpaví8r|<; ElaSúaExai; ikaot; eítis, & raxvxrov énÉKEiva- xí yap Gépi? äXXo ae (iéXjieiv! 7. A 80. oldalhoz: A „fascinans fölött érzett feloldhatatlan örömhöz" sok analógiát találhatnánk abban, amit Goethe „nevesincs érzésnek" nevez. Lásd Eugen Wolf már idézett írását. Vesd össze még azzal, amit Tolsztoj ír Oleninről (aki ő maga) a Kozákok végén: Olyan nyugodtnak és olyan jól érezte magát - semmire sem gondolt, semmire sem vágyott, és hirtelen az ok nélküli boldogság és az ok nélküli szeretet olyan különös érzése fogta el, hogy a gyermekkorából megőrzött puszta megszo­kásból keresztet vetett és hálaimát mondott. 8. A 92. oldalhoz: A „semmiről" és az „ürességről" ezt írja nekem kollégám, Spitzer: „A »semmi« mint az »egészen más«-ra vonatkozó utalás példájaként említhetjük a francia »néant« szót. Ezt rendszerint a »rien« »költői« megfelelőjének tartják. Valójában azonban ez egy olyan »semmi«, amely sejtetni engedi az »egészen mást«. Az az érzé­sem, hogy a »néant« szó az ófrancia kor óta egyre inkább (ezzel) a pozitív értelemmel telítődött." 9. Durga -a 85. oldalhoz A borzalom anyjához mégis olyan himnuszokat írtak, mint az itt következő: Tán nem tudtam parancsaid, Szegény voltam és renyhe tán, Hogy nem volt erőm tenni a teendőt, És nem borultam lábaidhoz? Jóságos anya, mindenkit feloldozó, Nékem is megbocsátasz: Rossz fiú születik nemegyszer, De nem létezik rossz anya. Anya! Sok méltó fiad él a földön, De én hitvány fiad vagyok. Jóság, nem hagyhatsz mégsem el. Rossz fiú születik nemegyszer, De nem létezik rossz anya. Anya! Világanya! Lábaidnál Nem tisztelegtem és nem adakoztam, József Attila Tudományegyetem Magyar Irodalom'.orter.c: Könyvtára 6722 Szeged, BgjeMm u. 2—íl

Next