Paksa Rudolf: Magyar nemzetiszocialisták. Az 1930-as évek új szélsőjobboldali mozgalma, pártjai, politikusai, sajtója (2013)
Magyar nemzetiszocialisták - A parlamenti ellenzék szerepében
A NEMZETISZOCIALISTÁK SZELLEMI HÁTORSZÁGA 253 ború kitörésétől 1916-ig frontszolgálatot teljesített, 1916-ban orosz hadifogságba került, ahonnan 1918 januárjában megszökött. 1918 decemberében a szervezkedő katonatisztek egyike lett - mások mellett Gömbös Gyulával, Kozma Miklóssal és Prónay Pállal -, amiért 1919 februárjában letartóztatták. 1919. augusztus 2-án szabadult, így kimaradt a szegedi ellenforradalomból, s talán ezért is a berendezkedő új hatalmi rendszerben sem kapott szerepet. Továbbra is hivatásos tiszt maradt, majd 1925 és 1935 között a Hadilevéltárban az első világháború emlékezetére vonatkozó anyagokat gyűjtött. Érdeklődése eközben ismét a politika felé fordult; 1935-ben a kormánypárt képviselőjeként került a parlamentbe. Egyébként 1933-ban rövid időre még József Attilát is a szélsőjobboldal bűvkörébe vonta.211 1938-ban csatlakozott a hungaristákhoz, s hetilapját Hubayék rendelkezésére bocsátotta. Az 1939-es választásokon így a Nyilaskeresztes Párt színeiben szerzett listás mandátumot. 1941 tavaszán kilépett a Szálasi-pártból, s független nemzetiszocialistaként folytatta tevékenységét, melynek során egyre kritikusabb lett a németorientációval szemben. Ugyanekkor, 1941 áprilisában a kormány megbízásából a Szovjetunióba utazott, ahol ipari nyersanyagvásárlásról tárgyalt.212 Ezzel egy időben adta ki a pánszlávizmusról írt könyvét. 1944-ben a németek letartóztatták és Mauthausenbe vitték, ahonnan visszatért Magyarországra, de 1948-ban emigrált. 1951-ben Svájcban halt meg. A nemzetiszocialista sajtóelit második csoportjába azok a laptulajdonosok sorolhatók, akik a nemzetiszocialista mozgalom szolgálatába állították lapjukat, illetve kiadójukat. A legismertebb e körből ifjabb virtsologi Rupprecht Olivér, a Magyarság kiadója. Idesorolható még Bornemisza Gábor, Báthory-Hüttner János, valamint Oláh György, s átmenetileg a már többször említett Budaváry László is. Ifjabb virtsologi Rupprecht Olivér apai ágon nagybirtokos, anyai ágon francia arisztokrata család sarja. 1898-ban született, a világháborúból hazatérve részt vett a dunántúli ellenforradalomban, majd államtudományi doktorátust szerzett és gazdasági akadémiát végzett. 1926-tól a Magyarság Lapkiadó Rt. vezérigazgatója. (Azonos nevet viselő apja megalakulásától tagja volt a Felsőháznak.) A szélsőjobboldalra való átállása nem bizonyult rossz üzletnek, ugyanis a lap olvasói 1939-es hosszú betiltása ellenére is eltartották újságját. 1941 őszén ismét jól választott: az erősebb nemzetiszocialista frakcióval tartott, amikor szakítva Szálasival a Magyar Megújulás Nemzetiszocialista Pártszövetség mellé állt. Rupprecht 1945-ben elmenekült, s Nyugatról nem tért vissza. 1947-ben még szerepelt a római magyar követség jelentésében.213 Rupprecht mellett két nyomdatulajdonos említhető még, akiknek neve rendszeresen feltűnt a szélsőjobboldali sajtótermékek kiadójaként: a Stádium kiadót vezető Bá211 Életútjától és József Attilával való kapcsolatáról részletesen ír Lengyel András: József Attila 'nemzeti szocialista' epizódjáról. In: Uő: A modernitás antinómiái. József Attila-tanulmányok. I. m. 105-119.; valamint Lengyel András: József Attila, Rátz Kálmán és „A nemzeti szocializmus". I. m. 96-124. 212 Seres Attila-Renfer Ágnes: Egy nyilas képviselő hihetetlen kalandjai a Szovjetunióban. Archivnet, IX. (2009) 2. sz. Az interneten: http://archivnet.hu/kuriozumok/egy_nyilas_kepviselo_hihetetlen_kalandjai_a_szovjetunioban.html. 213 Csorba László: A Vasváry-gyűjtemény kincsei - a magyar-olasz kapcsolatok szemszögéből. Vasúén/ Collection Newsletter, XLI. (2009/1.) Az interneten: http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/ vasvary/newsletter/09jun/olasz.html.