Pataki Ferenc: A tömegek évszázada. Bevezetés a tömeglélektanba (Osiris tankönyvek, 1998)

I. rész. Terepszemle és alapvetés - 1. Századunk főszereplője: a tömeg

I. RÉSZ TEREPSZEMLE ÉS ALAPVETÉS Tömeg, egyforma mindig, bárhogy nevezzenek, te, ki törvényt látsz és ítélsz s életet ordítsz, vagy halált, és erre meg arra rángat a kor zivatarja, májusi lombbal, dallal az ajkadon, ifjú virággal mily rettenetes vagy. Álmomban is hallom a hangod az éjfél süket partján, s látom hatalmas bálvány-arcodat, tétova-gyors mozdulataid, rémítve magányom, melybe csupán az én szívem templomi csengője csenget, és megtelek keserű, kiabáló kétségbeeséssel, mert teveled múlik el s teveled dübörög tova a céltalan élet. (Kosztolányi Dezső: Tömeg) 1. Századunk főszereplője: a tömeg A letűnőben lévő XX. századot a találékony elmék már eleddig is sokfajta „díszítő jelzővel” felékesítették. Hol jellemzőnek vélt minősítésekkel („diktatúrák kora”, „háborúk és forra­dalmak évszázada”), hol meg ironikus jelzőkkel („büntetőszázad”) ruházták fel. Közülük ke­vés versenghet ezzel a megállapítással: a XX. század a tömegek korszaka. A történelmi színpad főszereplője e században minden kétséget kizáróan a tömeg volt. Reá hivatkoztak és őt ma­nipulálták a diktátorok, kölcsönösen teremtvén egymást. Kegyeit keresték és keresik a sza­vazataira vadászó pártok és politikusok. Képzeletvilágát ostromolják a tömegfogyasztás és a tömegszórakoztatás főnökei és üzletemberei. Róla — „lázadásáról” vagy „magányáról” - írtak a társadalomkutatók és a filozófusok, a magas kultúra hanyatlásának s az „eltömegesedés­nek” szorongó gyászolói. E század korábban sohasem látott méretű tömegmozgalmak tanúja volt: világháborúk, forradalmak és ellenforradalmak, felívelő és elbukó diktatúrák, tömeges tüntetések és össze­csapások, sztrájkok és demonstrációk követték egymást. Naponta szemlélhetjük a képernyőn a technokoncertek milliós tömegeit, a pápalátogatások hívőit, a különféle zavargásokat, a tömegextázis kirobbanásait, a hétről hétre stadionokba özönlő szurkolók seregeit, a tömeg­­fogyasztás révült elcsábítottjait. A tömeg látványa költőket is megihletett. Majakovszkij vagy Brecht lírai hőse gyakorta - a tömeg. Kosztolányi sorait a mottóban idéztük. József Attila az 1930. szeptember 1-jei tüntetés élményét foglalja versbe. „A tömeg járó erdő rengeteg, ha megáll, vér a gyökere. Termőföld talpa, tenyere.

Next