Pilinszky János: Publicisztikai írások (Osiris klasszikusok, 1999)
Ismertetések (1941-1943)
BYRD: EGYEDÜL — Byrd kapitánynak, az Antarktisz kutatójának érdekfeszítő önvallomása ez a könyv. Byrd egymaga hat hónapot töltött megfigyelőállomásán, a délsarki éjszaka 70 fokos hidegében. E hat hónap alatt egyedül szikratávíró útján érintkezett a visszamaradt expedíció tagjaival, mert a kényszerítő körülmények úgy akarták, hogy senkit se tudjon előretolt őrhelyére magával vinni. Embertelen hősiesség, a sarki örök éjszakában vigyázó szív feljegyzései Byrd naplója. A könyvet a Stádium nyomdai műintézet adta ki. (Piarista Öregdiák, 1942. április) A SAS VISSZATÉR - Birkhoff repülőőrmester, a német lovagkereszt ifjú tulajdonosa, napos szabadságra érkezik Berlinbe, hogy gyermekkori leányismerősét viszontláthassa. Giselát azonban hiába keresi lakásán és a pályaudvaron, helyette egy másik Giselával, Gisela Meinholddal veti össze a véletlen. Természetesen a fiatalok reggeli szóváltása nem maradhat befejezetlen, s estére, mikor kigördül a szabadságos katonavonat, már érzékeny szerelmi búcsúra fordul. Közben azonban fölhajszolják egymásért fél Berlint: szerelmi bújócskájuk keskeny fonalán lebeg a film apróbb részleteiben különben kedves, hétköznapi története. Az egyik oldalon a szokásos félreértések és véletlenek - de nem maradt le a vászonról a háborús és egyes pillanataiban még a békére emlékező Berlin egy-egy jellemző, jól sikerült kockája sem. Gisela Meinhold vöröskeresztes nővér Monika Burg, Bernd Birkhoff repülőőrmester a férfiasán közvetlen Kari John rokonszenves alakítása. A hirtelenszőke, fiús Marianne Simson és a fiákeres Paul Henkels szerepében az új és a régi Berlin mosolygott. Tempósabb jelenetek után a játékrendező Volker von Collande, sajnos, többször elengedte közönsége kezét. Ilyenkor zavarodottan, tanácstalanul néztünk körül a moziban. (Élet, 1942. szeptember 27.) INDIA TIGRISE - Olasz film. Kalandok, összeesküvések, misztikus és barbár szertartások meglehetősen naiv szövevénye. Egyes részleteiben szinte gyermekesen túljátszott, a mese fonalát meghazudtolón fölfokozott a hősök indulata, amit persze semmiféle jól-rosszul fényképezett műtermi vihar nem indokol. Indiának - úgy hiszem - a kosztümökön kívül nincs sok köze a filmhez. (Élet, 1942. október 25.) 8