Pilinszky János: Publicisztikai írások (Osiris klasszikusok, 1999)

Ismertetések (1941-1943)

BYRD: EGYEDÜL — Byrd kapitánynak, az Antarktisz kutatójának érdekfeszí­­tő önvallomása ez a könyv. Byrd egymaga hat hónapot töltött megfigyelőállo­­másán, a délsarki éjszaka 70 fokos hidegében. E hat hónap alatt egyedül szik­ratávíró útján érintkezett a visszamaradt expedíció tagjaival, mert a kénysze­rítő körülmények úgy akarták, hogy senkit se tudjon előretolt őrhelyére magával vinni. Embertelen hősiesség, a sarki örök éjszakában vigyázó szív fel­jegyzései Byrd naplója. A könyvet a Stádium nyomdai műintézet adta ki. (Piarista Öregdiák, 1942. április) A SAS VISSZATÉR - Birkhoff repülőőrmester, a német lovagkereszt ifjú tu­lajdonosa, napos szabadságra érkezik Berlinbe, hogy gyermekkori leányisme­rősét viszontláthassa. Giselát azonban hiába keresi lakásán és a pályaudvaron, helyette egy másik Giselával, Gisela Meinholddal veti össze a véletlen. Ter­mészetesen a fiatalok reggeli szóváltása nem maradhat befejezetlen, s estére, mikor kigördül a szabadságos katonavonat, már érzékeny szerelmi búcsúra for­dul. Közben azonban fölhajszolják egymásért fél Berlint: szerelmi bújócskájuk keskeny fonalán lebeg a film apróbb részleteiben különben kedves, hétközna­pi története. Az egyik oldalon a szokásos félreértések és véletlenek - de nem maradt le a vászonról a háborús és egyes pillanataiban még a békére emlékező Berlin egy-egy jellemző, jól sikerült kockája sem. Gisela Meinhold vöröske­resztes nővér Monika Burg, Bernd Birkhoff repülőőrmester a férfiasán közvet­len Kari John rokonszenves alakítása. A hirtelenszőke, fiús Marianne Simson és a fiákeres Paul Henkels szerepében az új és a régi Berlin mosolygott. Tem­­pósabb jelenetek után a játékrendező Volker von Collande, sajnos, többször elengedte közönsége kezét. Ilyenkor zavarodottan, tanácstalanul néztünk kö­rül a moziban. (Élet, 1942. szeptember 27.) INDIA TIGRISE - Olasz film. Kalandok, összeesküvések, misztikus és barbár szertartások meglehetősen naiv szövevénye. Egyes részleteiben szinte gyerme­kesen túljátszott, a mese fonalát meghazudtolón fölfokozott a hősök indulata, amit persze semmiféle jól-rosszul fényképezett műtermi vihar nem indokol. Indiának - úgy hiszem - a kosztümökön kívül nincs sok köze a filmhez. (Élet, 1942. október 25.) 8

Next