Pótó János: Az emlékeztetés helyei. Emlékművek és politika (2003)
Budapest köztéri emlékművei, 1945-1949
sát”, a legtöbb törvényhatóság viszont csak „erkölcsi” támogatásáról biztosította a fővárost.481 így aztán a zeneszerzőhöz méltó emlékművet csak születésének centenáriumán, 1981-ben állítottak föl a XI. kerületi Ifjúsági Parkban. Bartók emléktábláját, Csorba Géza alkotását 1948. október 17-én leplezték le a róla elnevezett út első házának falán. 1946. március 27-én határozott úgy a főváros törvényhatósági bizottsága, hogy szobrot állíttat Dózsa Györgynek, és e célból országos gyűjtést kezdeményez.482 A pályázat és a gyűjtés eredménye ugyanaz volt, mint a párhuzamosan folyó Bartók-emlékmű esetében. 1953-ban újra kiírták a pályázatot, s ezt nyerte meg Kiss István a csak nyolc évvel később, 1961-ben felállított emlékművével. Egy emléktáblát azonban Dózsa is kapott 1949-ben (Dómján Árpád alkotása). 1946-ban Ságvári Endre emlékére két táblát is felállítottak. Az egyiket július 26-án a Budakeszi úton annak a cukrászdának a falán, ahol S ágvárit két évvel korábban a detektívekkel vívott tűzharcban a halálos lövés érte,483 a másikat szeptember 28-án a Városháza udvarán,484 mivel Ságvári a főváros tisztviselője volt. Az első - melynek felirata: „1944. július 27-én e házban a fasisztákkal vívott fegyveres harcban halt hősi halált Ságvári Endre, a magyar ifjúság példaképe” - 1956-ban megsemmisült, de 1957 tavaszán változatlan szöveggel újra elhelyezték.485 A Városháza udvarán felállított, Kis Zoltán szobrászművész által készített domborműves emléktábla - felirata: „Dr. Ságvári Endrének, a székesfőváros tisztviselőjének, a fegyveres ellenállás hősi halottjának hálás megemlékezésül, kartársai”486 - 1956-ban szintén megsemmisült, később került a helyére a Baksa-Soós György által készített bronzemlék, mely ma a Szoborparkban látható. 1947. június 26-án tárgyalt a főváros közművelődési szakbizottsága a felállítandó emlékművekről. Itt a már említett Bartók-, Dózsa- és Martinovics-szobor mellett Táncsics Mihály, József Attila és egy antifasiszta emlékmű felállításáról határoztak.487 Táncsics Mihály emléktábláját, Istók János alkotását már 1948-ban felállították egykori börtöne falán a Várban, szobrát azonban csak húsz év múlva, 1968-ban. József Attila emléktáblájának elkészítésével 1946 áprilisában bízta meg a polgármester Csillag Istvánt.488 Ennek apropóját az adta, hogy a Tisza István utcát átkeresztelték ugyan József Attila utcára, de gróf Tisza István emléktáblája ott marad a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (ma Belügyminisztérium) falán, s erre a bank egyik tisztviselője a bank levélpapírján fel is hívta az illetékesek figyelmét.489 1946 februárjában a bank igazgatósága még tiltakozott ugyan a Tisza-emléktábla eltávolítása ellen („van szerencsénk a rend kedvéért tisztelettel bejelenteni, hogy ez ügyben intézetünk nem intézett beadványt a Fővárosi Közmunkák Tanácsához”490), másfél évvel később azonban már csak egy tiszteletteljes kérésre futotta: ha már leveszik az emléktáblát, azt a bank kapja meg, elvégre ők állították.491 Majd amikor a polgármester ezt anyaghiányra hivatkozva elutasítja,492 a bank vezetése lemond még az eltávolított Tisza István emléktábla anyagáról is.493 Közben 1947 végére Csillag István műtermében és a Somorjay és Juhász kőfaragó cégnél elkészült József Attila emléktáblája az egykori Andrássy-szobor talapzati kövéből,494 föl azonban nem szerelték. A Magyar Művészek Szabad Szervezete Képzőművészeti Szakosztályának főtitkára ugyanis tiltakozott a mű és az alkotó személye ellen is. Mint Dési Huber István özvegye írja, „...ez a relief művészileg nem üti meg azt a mértéket, amely József Attila emlékéhez méltó lenne. József Attilát csak olyan művész mintázhatja meg, Emléktáblák, tervek