Ransanus, Petrus: A magyarok történetének rövid foglalata (Millenniumi magyar történelem - Források, 1999)
Függelék - Jegyzetek
373. 1458. január 24-én. 374. Podjebrád György 1458-tól 1471-ig volt cseh király. 375. V László 1457 őszén Bécsből magával vitte Mátyást Prágába. 376. 1458. március 2-án. 377. Mátyás kiszabadításáért állítólag ötvenezer aranyforintot kellett fizetni. Podjebrád Katalin 1461. május 1-jén lett Mátyás király felesége. 378. Straznice dél-morvaországi település a Morva folyó bal partján. 379. Mátyás királyt 1464. március 29-én, tehát nem hat hónappal, hanem hat évvel megválasztása után koronázták meg. 380. Az 1458 őszén bekövetkezett török betörés megállításáról, a Garai és Újlaki vezette Mátyás-ellenes szövetség felszámolásáról (1459) és a Giskra elleni fellépésről van szó. 381. Jajca felmentésére 1464-ben került sor. II. Mohamed tudomást szerezve arról, hogy Anconában keresztes had gyülekezik, és Mátyás király is közeledik seregével a vár felé, augusztus 23-án felhagyott az ostrommal. 382. 1467. január vége. 383. A szerző feltehetően itt a szászokra gondol. A Magna Germania kifejezést munkájában végig földrajzilag nehezen körülírható módon használja. 384. Mátyásnak a cseh trónért folytatott harcát a háború anyagi megterhelése miatt számosán helytelenítették. Az ellentábor — amely kapcsolatban állt IV Kázmér lengyel királlyal és István moldvai vajdával - élére Szentgyörgyi János erdélyi vajda állt. Mátyás király hirtelen hazatérve 1467. szeptember elején verte le a lázadók seregét Kolozsvár közelében. 385. Miként a II. index sárkányokról szóló része, ez utóbbi mondat is igazolja, hogy Ransanus járt Erdélyben. 386. Moldvabánya ma: Baia, Románia. 387. III. (Bogdanovics) Nagy István (Stefan cel Mare). 388. A Mátyás számára is súlyos veszteségeket hozó csata 1467. december 15-én volt. 389. Mátyás király cseh háborúja megszakításokkal 1468 és 1474 között tartott. A háborúra a magyar királyt II. Pál pápa buzdította. 390. John Wycliff (1324 körül-1384) angol vallásújító. 391. Mátyást 1469. május 3-án választották a katolikus cseh rendek királlyá. Podjebrád György cseh király 1471. március 21-én halt meg. A XXXIV index a Chronica alapján készült, a huszitákról szólva a szerző az Annales VIII. könyvére támaszkodott. Kulcsár, 212. p. 392. Az 1471. évi Mátyás elleni összeesküvésről van szó. 393. Vitéz János és Janus Pannonius. 394. (Szent) Kázmér, IV Kázmér lengyel királynak és Erzsébetnek, Albert magyar király leányának a fia, egyes főurak hívására 1471 őszén Sáros táján tört be Magyarországra. Mivel a nemesség nem állt mellé egységesen, Nyitra várába 190