Ransanus, Petrus: A magyarok történetének rövid foglalata (Millenniumi magyar történelem - Források, 1999)

Függelék - Jegyzetek

13. Ef 4,27. 14. Préd 4,12. 15. Gaius Sallustius Crispus (Kr. e. 86-36) római történetíró. Az idézett szólás: A Jugurtha elleni háború 10.6. 16. Luk 11,17. 17. Péld 8,15-16. 18. lPt 2,17. 19. Róm 13,1 és Kol 1,16. 20. Ransanus egy külön munkájában, a Corvinus János címűben már tárgyalta a Hunyadi család eredetét (lásd e kötet Függelékében). A Hunyadiak történetét az ott leírtakra támaszkodva adja elő. Álláspontja eltér Thuróczyétól, Bonfi­­niéval is csak abban egyezik, hogy a király családját római eredetűnek tartja. Az Epithoma első indexének és a továbbiaknak filológiai vonatkozásaira lásd: Petrus Ransanus: Epithoma rerum Hungararum. Szerk. Kulcsár Péter. Bp., 1977. (a továbbiakban Kulcsár). 195-196. p. 21. A sziget elnevezéséhez Kovin (később Kubin, Temeskubin, Keve) adta az öt­letet a szerzőnek, ugyanis Corvina nevű sziget a Dunán nem létezett. 22. Nagy Konstantin (Kr. u. 324-337) római császár. 23. Szilágyi Erzsébet (JT483 körül) Hunyadi János felesége, Mátyás király anyja. 24. A szerző Hunyadi Jánost már korábban készült írásaiban is Fehér Jánosnak mondja. 25. Hunyadi János 1443 októberétől 1444 januárjáig tartó ún. hosszú hadjáratára utal Ransanus, melynek során a magyar sereg a Balkán hegységig nyomult előre. 26. IV Jenő 1431-től 1447-ig volt pápa. 27. Nándorfehérvár ostroma 1456. július 4-től július 22-ig tartott. 28. II. Mohamed 1451-től 1481-ig volt török szultán. 29. Cicero szerint a bölcsesség három része az emlékezet, az intelligencia és az előrelátás. 30. Arisztotelész (Kr. e. 384—322) ókori görög filozófus. Idézett műve: Az állatok részeiről (Departibus animalium) 1/1. 31. Az Arisztotelész tanítását követő filozófusok a peripatetikusok. Arisztote­lész: Nikomakhosi etika (Ethica) I. 13. 20. 32. Marcus Tullius Cicero (Kr. e. 106-43) római szónok és államférfi. Idézett szavai: A kötelességekről (De officiis) 7. 20. 33. Arisztotelész: Nikomakhoszi etika (Ethica) I. 9. 5. 34. V László halála után Habsburg Frigyes és a Jagellók is igényt tartottak a magyar trónra. Mátyásnak királlyá választása után az országon belül Giskra és a Fri­gyes-párti főurak ellenállását kellett tárgyalások és fegyverek segítségével meg­szüntetnie. 35. IV Frigyes (1415-1493) 1440-től német király, 1452-től 1493-ig német-római császár volt. 172

Next