Ruzsa Imre (szerk.): Tertium non datur. Válogatott logikai-metodológiai tanulmányok 1984-1990 (Osiris könyvtár - Tertium non datur, 2000)
I. A logika elvi kérdései - Ruzsa Imre: Russell kontra Frege
RÚZSA IMRE RUSSELL KONTRA FREGE Bertrand Russell 1905-ben megjelent On Denoting című tanulmánya1 élénk vitát váltott ki, főleg a természetes nyelv filozófusai körében. Leginkább a határozott névelős leírások (deskripdók) logikai elemzésére vonatkozó javaslatát bírálták. A cikk egy részletében Russell azt fejtegeti, hogy a határozott leírások esetén a jelentés és a denotátum megkülönböztetése elkerülhetetlenül konfúzióhoz vezet. Ez a részlet alapvetően Frege „kétdimenziós" szemantikája, a jelentés és a jelölet (denotátum, referencia) megkülönböztetése ellen irányul. Tudomásom szerint Russell ezen érvelésével a kritika nem foglalkozott. A jelen cikk tárgya éppen az említett russelli érvelés elemzése. Az összefüggések világossága érdekében tekintsük át a kérdéses Russell-tanulmány vonalvezetését. A szerző jelölő kifejezéseknek (denoting phrases) nevezi a következő típusú terminusokat: (1) egy ember, némely ember, bármely ember, minden ember, az összes ember, (2) a jelenlegi angol király, a jelenlegi francia király, a Naprendszer tömegközéppontja a 20. század első pillanatában, a Föld forgása a Nap körül, a Nap forgása a Föld körül. 1 A tanulmány eredetileg a Mindban jelent meg. Cikkemben azon lenyomatára támaszkodom, amely a Contemporary Readings in Logical Theory (eds. I. M. Copi, J. A. Gould) című kötetben található (New York, 1967, The Macmillan Company, First printing), 93-105. o.; a hivatkozások e kötet lapszámaira utalnak. A cikk magyarul is hozzáférhető a Kortárs-tanulmányok a logikaelmélet kérdéseiről (1985, Gondolat) c. kötetben (143-166. o.), ám a szöveg a fordítás során meglehetősen megromlott. 54