Sajó László: A kavics helye (Literatura, 1992)
Keleti part - József Attila az elmegyógyintézetben éjszaka kimegy a vécére
JÓZSEF ATTILA AZ ELMEGYÓGYINTÉZETBEN ÉJSZAKA KIMEGY A VÉCÉRE tajtékból csipeget ősállatmaradvány ketrecében füvészkertet oltani hordom a tejet ságség kibenha elveszejt csempében csempészem szabadé vadnom szemben búrafény hátamban ablak márt üveg csorran pizsamára veszem az éjszakát átlépem alvók láthatatlan arcvonalát tóltamig itt az ágytál amire kosztolányi röntgenfény rögfény engemnem engednem ütközöm ütközőn útközön kátránnyal leöntött csillagból cseperészget a bádog eressz már kikerülöm az ajtót magamban gubbaszt nyújtózkodik tüdejét bontja könnyű lány érintek combommal nyughelyét a stratégia nem áll le beszélgetni pedig megismert az estlapok már messziről átmegy a folyosó másik oldalára babits nekemjön az alany és az állítmány egyeztetése nem köszön minek köszönhetem a látogatók egyenként járultak a röntgen elébe látjuk jobban vagy mondták a ceruza nincs kihegyezve azért köpködök kibeleztem nézek utánad az emeleti ablakból mama vigyél haza gömbölyű bogarak másznak ki a földből helvét a szalvéta szarlétra gyökerek rángatják az ágakat ráakadt csüng anyja szerelvény észreveszik a kóristalány ma nem rendel vantiok én itt vagy a könyvelés jó bőrben van piheg a lump kiköltöztették engem ingyen így nem innen van a kilincs ami nincs kopogtatás nélkül bejöhetsz oly régen nem találkoztam a vasalózsinórral úgy izgulok ma biztosan találkozni fogok vele megfogtam az ájulás kezét átvittem a hátamon éstársát most nem bírok átlépni egy mozaikkockán talán ha nekifutnék de akkor vissza kellene menni és rámjönnek a sötétség ablakon behajigált csóváit csöpögő csapok oltják mit akar tőlem a tiszteletemre felsorakozott falfehér nem tudom olvasni bevakolt ajtóban fej rázás invitál asrag keör hát téged is látni tombolajegy a köntösömben egy ablakmélyedésbe vonom a pontosvesz-62