Saly Noémi: Törzskávéházamból zenés kávéházba. Séta a budapesti körutakon (2005)
Megállj, Kati, megbánja ezt valaki!
gástalanul finom benne minden. Az alakja olyan, mint a nyomtatott L betűé... a hosszabbik, keskenyebb részének az ablakai egy mellékutcára nyílnak, a szélesebb rövidebb részé pedig a körútra. Július harmadikén nyár van, meleg van, a déli hő a Meteorológiai Intézet jelentése szerint - benne áll az esti lapokban - harminc Celsiusfok volt, a kávéház ablakainak nagy része tehát nyitva van, sőt a körúti rész nagy nyitott ablaka most az ajtó, a bejáró. Annál jobb, legalább könnyebben áttekinthető az a negyvenegynéhány ember, akik közül harminchat a teraszon ül.” Pazar lapválaszték, kilátás a körútra és a mellékutcára, irodalmi, politikai és mindenfajta egyéb városi társas élet fő- és mellékszereplőire, drága és olcsó nőkre. Nagy Lajos figyelmét semmi nem kerüli el. A szerelmes pincér, a siránkozó kávés, az undok vendég, „a szórakoztató lapok, folyóiratok, a Budapesti Közlönytől a Sex Appealig, ami egy francia lap, remek comb-, mell- és popsifelvételekkel. Lehet szivart, cigarettát venni. A média! Kell ennél jobb szivar?” Élete alkonyán Nagy Lajos gyönyörű lakást kapott az államtól a pasaréti Házmán utcában. Zelk Zoltán szerint dohogott, berzenkedett állandóan: nem volt már a városban egyetlen rendes hely se, ahová beülhetett volna dolgozni. A fejére olvasták, hogy de hát milyen szép kertes házban lakik. Ezt felelte:- Hiszen ha volna a túlsó oldalon egy kávéház, s annak az ablakán kinéznék, én is azt mondanám: hál istennek, milyen szép kertem van... Megállj, Kati, megbánja ezt valaki! A Dob utca sarkán 1907-ben egyszerre két kávéház nyílik: Sátor Teréz Petőfi kávéháza az Erzsébet körút 42.-ben, a Földesi kávéház pedig a 44.-ben. Sátor Teréz egy év után átkereszteli üzletét a hangzatos Andrássy névre (hátha az segít föllendíteni a forgalmat?), ám 1910-ben eltűnik a kávés névsorokból. Nem így a szomszéd, amely a városrész polgárainak kaszinója, a közeli Erzsébetvárosi Kör tiszteletére ugyancsak nevet változtat, s bár gazdái sűrűn cserélődnek, Kör kávéházként egészen 1930-ig működik. Mielőtt bekukkantanánk, pillantsunk föl tisztelettel a ház szép homlokzatára. Jeles építész, Quittner Zsigmond tervezte 1892-ben. (Az ő nevéhez fűződik a mai Belügyminisztérium épülete és a Gresham-palota is, amelynek tervein a Vágó fivérekkel dolgozott együtt.) A ház Dob utcai oldalán tábla őrzi Jókai Mór emlékét, aki hetvennégy esztendősen vette feleségül 1899-ben az alig húszesztendős kis színész-74