Somos Róbert szerk.: Középső platonizmus. Szöveggyűjtemény (Historia philosophiae, 2005)

Numéniosz: Töredékek

NUMÉNIOSZ TÖREDÉKEI 1 C TÖREDÉK (Origenész: Kelszosz ellen, IV 51) Én mindenesetre tudom, hogy a püthagoreus Numéniosz is, aki Platónnak sokkal kiválóbb magyarázatát nyújtotta [Kelszosznál], és kitűnt a pütha­­goreus tanítások terén, műveiben számos helyen idézi Mózes és a próféták tanításait, és egészen meggyőző allegorikus értelmezésüket adja, mint pél­dául A búbos banka,7 8 A számokról és A helyről című értekezésekben. A Jó­ról harmadik könyvében pedig [...]* 2. TÖREDÉK (Euszebiosz: Praeparatio Evangelica, XI. 21.7-22.2)9 Hasonlóképpen, A Jóról írott munkájában Platón gondolatát magyarázva Numéniosz is a következő fejtegetést adja elő: A testeket tehát megragadhatjuk értelmileg úgy, hogy a dolgok hasonló­ságaiból és a minket körülvevő tárgyakban lévő ismertetőjegyekből vonunk le következtetéseket; a Jót azonban semmilyen hasonló érzékelhető tárgy­ból, semmiféle minket körülvevő dologból kiindulva nincsen módunk meg­ragadni. Ehhez valami másra van szükség: mintha csak őrtoronyban ülnénk, 7 A különös című műről közelebbit nem tudunk. A munka jellegére vonatkozó talál­gatások kiindulópontjául két tény szolgál: 1. a madár neve (epopsz) hasonló a miszté­riumokba végső beavatást nyerő személy megnevezéséhez (epoptész) 2. antik hagyomány szerint e madár meghatározott időben megváltoztatja természetét, lásd a Des Places kiadásában idézett szöveghelyeket. 8 A szöveg folytatása a 10 a töredék. 9 A 2. töredéket Euszébiosznál a 16., 19., majd a 20. töredék követi; ez a négy szöveg alkotja a Numéniosz a Jóról című fejezetet. Az előző fejezetben Euszebiosz Platón napha­sonlatát idézte, a Jó transzcendenciájának gondolatát emelve ki (Állam, 509 b). 179

Next