Sz. Jónás Ilona szerk.: Középkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Európa és Közel-Kelet, IV-XV. század (Osiris tankönyvek, 1999)
Európa V-XIV. század - Keresztes hadjáratok
210 EURÓPA V-X1V. SZÁZAD rafelé tartottak. A városban lakó zsidók, miután értesültek testvéreik lemészárlásáról és mivel tudták, hogy oly nagy sokaságtól meg nem menekülhetnek, oltalmat remélve Routhard püspökhöz fordultak és rengeteg kincset bíztak őrizetére és becsületére. Igen bíztak védelmében, lévén ő a város püspöke. A város főpapja a zsidóktól átvett hallatlanul sok pénzt gondosan biztonságba helyezte, őket magukat házának igen tágas tetőteraszán Emicho gróf és társai elől biztonságba helyezte, hogy ezen az igen biztos és nagyon erős helyen épen és egészségesen megmaradjanak. Azonban Emicho és emberei haditanácsot tartanak, majd napfelkeltekor nyíllal és lándzsával támadnak a tetőn tartózkodó zsidókra. Betörik a zárakat és kapukat, és mintegy hétszáz zsidót megölnek. Azok hasztalan próbáltak oly sok ezernyi ember erejének és támadásának ellenállni. Ugyanígy halomra ölték az asszonyokat, és kardélre hányták az akármilyen korhoz és nemhez tartozó gyenge gyermekeket is. Mikor pedig a zsidók látták, hogy a keresztények ellenségként törnek rájuk és gyermekeikre, és senkinek sem kegyelmeznek, ők is saját maguk és testvéreik, gyermekeik, asszonyaik, anyjuk és nővérük ellen fordultak és kölcsönösen gyilkolták egymást. Az anyák - még elmondani is borzalom - késsel metszették át szopós gyermekeik torkát; inkább saját kezükkel veszítették el őket, semmint hogy a körülmetéletlenek fegyvere oltsa ki életüket. Salamon ben R. Simeon krónikájából Salamon ben Simeon életéről csak az ismeretes, amit krónikájában maga jegyzett fel. Maroz város lakója volt, ott írta krónikáját 1140-ben.1 Munkájában adatszerűén az áldozatok hosszú névsorát is közreadva követi nyomon annak az öldökléssorozatnak a történetét, amely 1096-ban a Rajna-vidéki zsidóság túlnyomó részének életébe került. Szenvedélyes előadásában, amelynek részleteit más egykorú források is hitelesítik,1 2 elégtétellel szól arról is, hogy Kálmán magyar király vereséget mért a fosztogatva haladó seregre, s hogy a hadjárat végül is összeomlott a bizánciak csapásai alatt. Székely 1936, 193-198. o. A világ megteremtése után 4865, száműzetésünk után 1028 évvel3 történt: Mindazok a rémségek, melyekkel a Tóra4 könyvei fenyegetnek, beteljesednek rajtunk; minden, ami írva van, és ami nincs írva, bekövetkezett leányainkon és fiainkon, öregeinken és gyermekeinken, szolgálóinkon és szolgálóleányainkon. Nagyjaink és kicsinyeink mind keserű bajba kerültek. A bűnös Róma pápája felemelkedett, és felszólította mindazokat a népeket, Edomnak fiait,5 akik Krisztusban hisznek: gyűljenek össze, és vonuljanak Jeruzsálem ellen, és hódítsák meg a várost... És akkor felkelt egy Gottfried nevű herceg, a Bouilloni hogy még a csontjai is megőröltessenek! - egy önfejű ember, akinek a szellemét a sok kicsapongás elkábította, hogy ő is az elvetemültekkel tartson. Sötét esküt fogadott, hogy bárhova is vándoroljon, az ő Istenének vérét megbosszulja Izraelen, és mindazok közül, kik zsidó nevet viselnek, se maradékot, se menekülőt nem hágy... A hitközség6 fejei, akiknek tekintélyük volt a püspök előtt, felkerekedtek, elmentek hozzá,7 tisztviselőihez és szolgáihoz, hogy velük tárgyaljanak. Megkérdezték: mit tegyünk 1 Meyer Waxman: A History ofjewis Literature. New York, 1938. 1. 427. 2 Vö. H. Graetz: Geschichte der Juden, Leipzig, VI. 363-374. p. 3 1096-ban. 4 Mózes öt könyvének gyűjtőneve az ótestamentumban. 5 Utalás az ókori zsidóság ellen kegyetlen harcot folytató edomitákra. 6 Mainz városának zsidó hitközsége. 7 A mainzi zsidók értesültek arról, hogy János speyeri püspök az ottani mészárlás hírére a zsidók segítségére sietett. Hasonló fellépést reméltek városuk püspökétől, Ruthardtól is.