Szathmáry Eörs (szerk.): Klímaváltozás és Magyarország (Budapest, 2020)
AZ ÉLETTELEN KÖRNYEZET VÁLTOZÁSA - SZÖLLŐSI-NAGY ANDRÁS: A klímaváltozás hidrológiai hatásai: több víz, több aszály – mit tehetünk?
A klímaváltozás hidrológiai hatásai: több víz, több aszály – mit tehetünk? 25 lehetőségek növelése, a munkahelyteremtés és végső soron pozitív társadalmi hatás kiváltása. A BWS óta került sor a davosi Világgazdasági Fórum 15. ülésére 2020 januárjában, ahol bemutatták a globális kockázatokkal foglalkozó éves jelentés legfrissebb kiadását.2 A nagy valószínűségű és nagy hatást kiváltó kockázatok mind kapcsolatban állnak a klímaváltozással, és így a vízzel. Globális változás és adaptáció szükséges tehát a vízgazdálkodás minden szintjén, az integrált vízgazdálkodástól kezdve az intézményes felépítésen át az oktatásig és kutatásig. A megállapítás egyaránt érvényes a fejlődő és iparosodott országokra, de különösen Magyarországra, ahol az elmúlt közel három évtizedben a dezintegrált vízgazdálkodás aggodalomra ad okot. A GLOBÁLIS HELYZET A 20. századi népességrobbanás következtében – amikor is egy évszázad alatt a Föld népessége 2 milliárdról 6 milliárdra háromszorozódott, miközben a vízkivételek mennyisége globálisan meghatszorozódott – kinyílt egy olyan olló, amely gátolja humán és környezeti rendszereink fenntarthatóságát.3 Az egy főre jutó éves átlagos vízkészlet 1975 óta drámaian lecsökkent – a megközelítően 15500 m3 /fő/év világátlagról az 5000 m 3 /fő/év átlag vízmen y nyiségre. Hangsúlyozandó, hogy ez a szám globális átlagot jelent a jelenlegi 7,7 milliárdos lélekszámú emberiségre vetítve és igen nagy a szórás Kanada 120 ezer m3 /fő/év adatától, hazánk 11 700 m 3 /fő/ év egy főre jutó vízmennyiségén át Jordánia 120 m3 /fő/év értékéig. A Föld édesvízkészlete ma épp annyi, mint a holocén klímaoptimum idején volt az 5000 és 9000 évvel ezelőtti periódusban. Az 2 WEF 2020. 3 UNESCO 2018.