Szikszainé Nagy Irma: Leíró magyar szövegtan (Osiris tankönyvek, 1999)
10. A szöveg szerkezete
A szövegtípustól függő szövegszerkezeti egységek 269 A szövegek típusából adódóan különíthetjük el a kötött és kötetlen szerkezetű szövegeket: a hivatalos levél formája a magánlevéllel szemben meg van szabva. Kötött szöveg esetén (pl.: önéletrajz, hivatalos levél, kérvény, pályázat stb.) a szövegelemek meghatározott sorrendben követik egymást, és sajátos indításuk és befejezésük van. A szépirodalmi (különösen a verses), de még a tudományos szövegek felépítettsége sem foglalható szabályokba makrószerkezeti tagoltságuk sokfélesége miatt, ezért ezek tipizálhatatlan szerkezetűek. A szövegek többsége tehát kötetlen szerkezetű, azaz nincsenek megkötések azzal kapcsolatban: hogyan kell indulniuk és záródniuk. Egyértelműen kötött szöveg Arany Jánosnak mint az Akadémia titkárának a levele az Akadémia tagjaihoz: Körlevél O cs. királyi Apostoli Felsége holnap, azaz f hó 16-án, vagyis szombaton délelőtt 10 órakor, az Akadémiát legmagasb látogatásával szerencséltetvén: másodelnök űröméit, megbízása folytán ezennel tisztelettel fölkérem az Akadémia minden rendű tagjait, hogy holnap 9 és 1/2 órakor a palota földszinti (Kisfaludy-társasági) termébe, kard nélkül de illő magyar öltözetben, összegyűlni méltóztassanak. Pest, dec. 15. 1865 Arany János titoknok Bár levél a műfaja a következő szövegnek is, de a szokásos megszólításon és elköszönésen, illetve időpontjelölésen kívül más formális elem nem köti meg József Attilának a Hódmezővásárhelyről Szántó Judithoz intézett magánlevelét: 1934. április 16. Drága Jutka! Szeretlek. Ödön és Etus azt akarják, maradjak itt végleg, és tegyem le a tanári vizsgát. Szeretném tudni, te mit akarsz. Persze, a saját magad érdekei és vágyai szempontjából dönts, a lehetőségeket és körülményeket figyelembe véve éppenúgy, mint én. Ha nem így teszel, az egészből semmi jó nem jön ki. Május elsejére szívesen felmennék Pestre, hogy mindent elölről kezdjünk. Pénzem nincs. Nagyon össze kellene húzni magunkat, s az elején legalább a szó szoros értelmében kenyéren és vízen kellene élnünk. Mint a télen a madaraid. Ezt gondold meg jól. Hogy vagy? Még mindig eszményed a százhúszpengős kabát? Van állásod? Jó volna, ha utánanéznél, mert ha fölmegyek, azt hiszem, ügynökölésen kívül máshoz nemigen foghatok. Tehát gondolkozz, drága gyermek. Szervusz, ölel Attila. Noha költő, József Attila a következő önéletrajz írója, mégis, mint az indításából kitűnik, neki is igazodnia kell a curriculum vitae-től elvárt objektív tényfelsoroláshoz: 1905-ben születtem, Budapesten, görögkeleti vallású vagyok. Apám - néhai József Áron - három esztendős koromban kivándorolt, engem pedig az Országos Gyermekvédő Liga Öcsödre adott nevelőszülőkhöz. Itt éltem hétéves koromig, már ekkor dolgoztam, mint általában a falusi szegénygyerekek - disznópásztorkodtam. Hét esztendős koromban anyám - néhai Pőcze Borbála - visszahozott Budapestre, s beíratott az elemi iskola II. osztályába... (1937)