Szikszainé Nagy Irma: Leíró magyar szövegtan (Osiris tankönyvek, 1999)
17. Szövegtani szempontú szövegelemzési minták
454 Szövegtani szempontú szövegelemzési minták Az értelem is elő-előjövő fogalom József Attila költeményeiben: Én túllépek e mai kocsmán, /az értelemig és tovább (Ars poetica); S mint megnyílt értelembe az ige, /alászállok rejtelmeibe! (Óda). Milyen szövegtípusba illeszthető a Falu című vers? Tájleíró költemény-e ez? Vagy társadalmi kérdésekkel foglalkozó? A táj vers két jól elválasztható típusa a tájkép (Petőfi: A Tisza, Kiskunság) és a táj mint apropó, mint ürügy (Vajda: A vaáli erdőben, Babits: Esti kérdés) az elvont gondolatokhoz. József Attila a kettőt összekapcsolja. A képszerűség konkrétumai felidézik és erősítik a gondolatiságot, a szellem szabad kibontakozása tartalmi többletet kölcsönöz a tárgyi világnak. Ennek a két pólusnak az egymást támogató-átható szövedéke adja a József Attila-versek magas fokú intellektualitását. Ezekben a költeményekben nem kizárólag a költő festői ecsetkezelése érdemel figyelmet, hanem a tájelemek beszédessé válnak: bennük lappang az egész emberi sors. Ráadásul a tájelem olyan hatású, hogy a vers első, tisztán tájleírásnak ható része is utólag átértelmeződik. Ezért fölöttébb nehéz ennek a költeménynek a szokványos műfajokba sorolása. Ez természetesen nemcsak a József Attila-versekre áll, hanem általában jellemző napjainkra a líra- és prózaműfajok megváltozása, újak kifejlődése (pl.: önmegszólító, analizáló verstípus stb.). József Attila úgy véli, hogy a stílus az írásnak csak taktikája, a stratégiája a szerkezet (vö. ÖM. 3. 223), ezért különös figyelmet érdemel a vers struktúrája, amelynek szövegszervező elve az ellentétezés. Ez teljes összhangban áll a költő felfogásával: „.. .csak disszonancia által lehetséges alkotás” (vö. ÖM. 3.277). Az ellentét még abban az esetben is fennáll, ha ez explicit nyelvi eszközökkel nincs jelölve, de kétségtelen, hogy az idilli nyugalmas táj tevékenységre sarkalló gondolatokat rejt, vagy még inkább a csak látszólag békés felszín alatt feszítő gondok lappanganak. A József Attila-i szövegstruktúra háromféle építkezési módot kapcsol egybe: térbeli és időbeli haladást, illetve fogalmi kibontást. A táj bemutatásának legszokványosabb módja az irodalmi leírásokban a térbeli elemek meghatározott sorrendben (Petőfi: Kiskunság: Alföldi vidékek. .. Gazdag legelőkön visz az út keresztül... Cserény oldalánál... Itten a lapályon... Szép fövény az alja... Szélén a sötétzöld káka... A vízparton... Amott egy nagy ágas áll... Mellette a gödör... Ott van a délibáb a láthatár szélén... Nagy sokára egy tanya tünedezfel... A zöld búza között... Végre ott a város, Közepén a templom... Szanaszét a város végén a szélmalmok...) és időrendben történő bemutatása (Petőfi: A Tisza: Nyári napnak alkony úlatánál... Késő éjjel... Pár nap múlva...). József Attila maga is él táj verseiben ezzel a két szerkesztési móddal: a térbelivel (Külvárosi éj: A mellékudvarból... konyhánk... az égen... a város szélinél... a téren... S odébb...) és időbelivel (Külvárosi éj: ...a fény hálóját lassan emeli... konyhánk már homállyal teli... sóhajt az éj), s ugyanakkor nála a táj is átpolitizált: politikai többlettartalommal telítődik (Nyár: A mérges rózsa meghajol - vörös, de karcsú még a nyár.). A tájelemeknek és a politikumnak az össze nem illősége elméletben bizarr lehet, de József Attila gyakorlatában megszokott. A táj és a költői üzenet-jelentős költői alkotásokban soha nem lehet „egymás melletti”! Hogy a hangulat azonosul-e a tájjal (szerelemmel, politikával, gyűlölettel stb.), vagy a táj váltja-e ki a hangulatot - ez nem esztétikai kérdés, hanem a költői egyéniségtől, módszertől függő. De a kettő elválaszthatatlanul, in statu nascendi van együtt. A Falu című versben is a tájelemek térbeli sorrendisége a táj versekre szokásosan jellemzően jelenik meg, a szűkítés és a tágítás szerkesztési elvére építve: a szövegnyitásban a falu teljes képét láttatja, majd a falucskát „lefényképező” totálkép után a részleteknél áll meg a költői „kamera” (mert az az olvasó érzése, hogy a költő nézőpontja nem változott, csak a láthatatlan