Szikszainé Nagy Irma: Leíró magyar szövegtan (Osiris tankönyvek, 1999)
A szövegtani szakirodalomból
508 A szövegtani szakirodalomból Szabó Zoltán 1995b. A stílustörténet egy szövegnyelvészeti modellje. Magyar Nyelvőr, 68-80. Szabó Zoltán 1995c. A stilisztikai elemzés egy szövegelméleti modellje. In Petó'fi S. János - Békési Imre - Vass László (szerk.): Szemiotikái szövegtan. Szeged, JGYTF Kiadó, 8. 145-152. Szabó Zoltán 1996a. Lehető változásmagyarázatok a stílustörténetben (Egy textológiai stílustörténet-elmélet nagy és nyitott kérdése). In Petőfi S. János - Békési Imre - Vass László (szerk.): Szemiotikái szövegtan. Szeged, JGYTF Kiadó, 9. 224-247. Szabó Zoltán 1996b. Gondolatok a stílusfogalom értelmezéséről szövegelméleti megközelítésben. In Nyelv, nyelvészet, társadalom. Emlékkönyv Szépe György 65. születésnapjára. Pécs, JPTE, II. 271-277. Szabó Zoltán 1996c. Stílusirányzati sajátosságok lineáris szövegszerkezetben. In R. Molnár Emma (szerk.): Absztrakció és valóság. Szeged, JGYTF Kiadó, 303-311. Szabolcsi Anna 1980. Az aktuális mondattagolás szemantikájához. Nyelvtudományi Közlemények, 82,59-82. Szalámin Edit 1988a. Az ún. témaismétlő névmások kérdéséhez. In Kontra Miklós (szerk.): Beszélt nyelvi tanulmányok. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézete. Linguistica Series A Studia et Dissertationes, 1. 90-101. Szalámin Edit 1988b. Beszélt nyelvünk mondatairól. In Kiss Jenő - Szú'ts László (szerk.): A magyar nyelv rétegződése. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1. 914-923. Szathmári István 1970. A hangszimbolikáról. Néprajz és Nyelvtudomány, 14. 67-83. Szathmári István 1983a. Beszélhetünk-e szövegstilisztikáról? In Rácz Endre - Szathmári István (szerk.): Tanulmányok a mai magyar nyelv szövegtana köréből. Budapest, Tankönyvkiadó, 320-355. Szathmári István 1983b. A szövegstilisztika tárgyköréből. Magyar Nyelv, 149-161. Szathmári István 1986. Személytelen formák a mai magyar nyelvben. Magyar Nyelv, 385-392. Szathmári István 1990. A magyar szórend legfőbb sajátságairól. Magyar Nyelv, 68-72. Szathmári István 1991. Mit jelentett, és ma mit jelent a versmondat megnevezés? Magyar Nyelv, 23-31. Szathmári István 1993. Szövegszemantikai sajátságok Ady Endrének „A hazaszeretet reformja” című írásában. Egyetemi Fonetikai Füzetek, 8. 93-97. Szathmári István 1994a. Kossuth és a szónoki beszéd. Magyar Nyelv, 257-263. Szathmári István 1994b. Stílusról, stilisztikáról napjainkban. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. Szathmári István 1995. Három fejezet a magyar költői stílus történetéből. Nyelvtudományi Értekezések 140. sz. Szathmári István 2004. Stilisztikai lexikon. Budapest, Tinta Könyvkiadó. Szecskő Tamás - Szépe György (szerk.) 1969. Nyelv és kommunikáció. 1-2. köt. Budapest, Tömegkommunikációs Kutatóközpont. Szegedy-Maszák Mihály 1980a. „A regény, amint írja önmagát”. Elbeszélő művek vizsgálata. Budapest, Tankönyvkiadó. Szegedy-Maszák Mihály 1980b. Világkép és stílus. Budapest, Magvető. Szegedy-Maszák Mihály 1990. Az irodalmi mű alaktani hatáselméletéről. Literatura, 1. 30-76. Szegedy-Maszák Mihály 1992. Az irodalmi mű alaktani hatáselmélete. In Szili József (szerk.): A strukturalizmus után. Budapest, Akadémiai Kiadó, 113-152. Szekér Endre 1988. Hagyomány és újítás mai költői nyelvünkben. Budapest, Tankönyvkiadó. Széles Klára 1972. Kísérlet egy műelemzés-modell felállítására. Filológiai Közlöny, 1-2. 130-146. Szende Tamás 1976. A beszédfolyamat alaptényezői. Budapest, Akadémiai Kiadó. Szende Tamás 1987. Megérthetjük-e egymást? Budapest, Gondolat. Szerdahelyi István 1994. vizuális költészet. Világirodalmi lexikon. Budapest, Akadémiai Kiadó, 17.176. Szikszainé Nagy Irma 1994. A textéma szövegtani megközelítése. Magyar Nyelv, 320-327. Szikszainé Nagy Irma 1995. Nyitott és zárt szöveg. Magyar Nyelvjárások, 32. 95-106. Szikszainé Nagy Irma 1996. József Attila: Ősz (Tar ágak-bogak...) (Stilisztikai elemzés). Magyar Nyelv, 181-186. Szikszainé Nagy Irma 1997. Leíró jellegű vers szövegtani megközelítése. József Attila: Falu. Magyar Nyelv, 43-54.