Szikszainé Nagy Irma: Leíró magyar szövegtan (Osiris tankönyvek, 1999)
3. Textualitás
• (sok esetben) az írott szövegbeli formai-tipográfiai kötöttség vizuális egybetartozást jelöl, • a szövegek közötti nyílt vagy rejtett utalások az intertextuális kohéziót teremtik meg. Egyetlen szöveg textualitása is többféle szövegösszetartó erő működésének következménye. (jQ Textualitás 3.3. A szövegösszefüggés megvalósulásának foka, erőssége A szövegösszefüggés megvalósulásának foka, erőssége szerint megkülönböztethetők (Weinreich 1969, 53): • koherens (összefüggő'), • majdnem koherens, • kevésbé koherens, • majdnem nem koherens, • nem koherens (inkoherens) szövegek. Bár Schveigemek (1982, 38) az a véleménye, hogy jelenlegi ismereteink alapján nehéz a kohéziós fokozatok felismerését és minősítését lehetővé tevő formális kritériumok megállapítása, mégis a gyakorlatban - formális ismérvek híján is - megvalósíthatónak látszik a kohéziós fokozatok felismerése. Koherensnek, azaz összefüggőnek tart a befogadó egy szöveget akkor, • ha jelentést, megfelelő szövegvilágot tud hozzá kapcsolni; • ha egyezés van az egymást követő szövegmondatok között, azaz meghatározott szövegelemek ismétlődnek; • ha az alapvető szövegalkotási szabály szerint a mondatok állításai között ellentmondás-mentesség és egymással összeférhetőség mutatható ki. Inkoherensnek, összefüggéstelennek ítélünk egy „szöveget” akkor, • ha egyetlen témát sem lehet tulajdonítani neki; • ha a mondatsor tagjai összeférhetetlenek, ellentmondásosak. ♦ Figyeljük meg a következő szövegrészleten, hogy milyen a szövegösszefüggés megvalósulása József Attilának analitikusa, Gyömrői Edit javaslatára írt szabad asszociációiban: Az a szerencsétlen, aki ezeket írta, mérhetetlenül áhítozik a szeretetre, hogy a szeretet visszatartsa őt oly dolgok elkövetésétől, melyeket fél megtenni. Ót olyasmiért verték, amit soha nem tett volna, ha szerették volna. O az a gyermek, akit nem szerettek, s akit ezenkívül azért vertek, mert nem tudták elviselni, hogy nem szeretik... bál, bála, hála, hala, hal, meghal, meghallgat, haliga csak haliga.................. megszólal a halott anya, megütötted magad, fiam ? Ennyiből is kitetszik, hogy egyetlen szövegen belül is eltérő lehet olykor a szövegösszefüggés megvalósulásának foka, hiszen világosan megszerkesztett mondatokat a tudatalattiból felötlő szavak követnek. József Attila itt - miközben a múltból felmerülő fájó gyermekkori emlékeit veti papírra - szinte klinikai látleletet ad betegségéről, skizofréniájáról. Ez az írásmód nem koherens szöveget eredményez. (Természetesen egy pszichoanalitikus számára értelmezhető ez a nem koherens szöveg is.)