Szikszainé Nagy Irma: Magyar stilisztika (Osiris tankönyvek, 2007)
I. Stíluselmélet - 12. Az alakzat mint a retorikusság funkciós eleme
12. Az alakzat minta retorikusság funkciós eleme 517 a hangos titkot, mely életemet úgy édesíti, édes nevedet: nevedet, édes, a pár szótagot. (Szabó Lőrinc: A neved) Máskor a kiazmus ellentétes értelmű szavakból alkotott szintagmák vagy tagmondatok tükörszimmetrikus (egymást keresztező: A + B | B + A), azaz fordított sorrendű elhelyezése, amely hatásosan emeli ki az értelmező oppozícióját: holott élek holott halok halott élő élő halott. (Petri György: halálomba belebotlok) A férfi és a nő összetartozását nem is lehetne jobban szimbolizálni, mint a szinte változatlanul, de inverz szórenddel megismételt szavakkal. A tükörszimmetrikus ismétlődést a vers két sorának a költőétől elütő tördelése, vagyis egy sorba helyezése még kiugróbbá teszi: Várlak, mert tudom: visszajössz; / visszajössz, mert tudod, hogy várlak. (Szilágyi Domokos: Pénelopé) A horizontális és vertikális oszcillálás az alakzatok világában a feszültségteremtés és -oldás megvalósítója. A kiazmatikus felépítés a jelenségek összefüggését, azonosságát jelzi (Várlak, visszajössz; - Visszajössz, várlak.), miközben a szintaktikai oppozíció az eltérő nézőpontot (tudom - tudod). Jelzőcsere és toldalékcsere (Nagy L. 2003, 71) valósul meg a következő kiazmusban: Dermedett álom minden tettünk S minden álmunk egy dermedett tett. (Ady Endre: Mai próféta átka) Kiazmus létrejöhet jelző és jelzett szó között tőkereszteződéssel: Lágy keménység és kemény lágyság. (Ady Endre: Ilosvai Selymes Péter)