Szikszainé Nagy Irma: Magyar stilisztika (Osiris tankönyvek, 2007)
A stilisztikai szakirodalomból
A stilisztikai szakirodalomból 737 (szerk.): Emlékkönyv Abajjy Erzsébet 70. születésnapjára. Budapest, ELTE Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárási Tanszéke, 180-182. Szathmári István 1999a. A funkcionális stilisztika és a szótőváltozatok. In Kugler Nóra - Lengyel Klára (szerk.): Ember és nyelv. Tanulmánykötet Keszler Borbála tiszteletére. Budapest, ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék, 301-304. Szathmári István 1999b. A stilisztika helye a szöveget vizsgáló diszciplínák között. In Petőfi S. János - Békési Imre - Vass László (szerk.): Szemiotikái szövegtan. 12. Szeged, JGYTF, 63-68. Szathmári István 2001. A magyar irodalmi nyelv és stílus kérdései. Kodolányi Füzetek, 9. Székesfehérvár, Kodolányi János Főiskola. Szathmári István 2002a. A stíluselemzés elmélete és gyakorlata. Kodolányi Füzetek, 16. Székesfehérvár, Kodolányi János Főiskola. Szathmári István 2002b. Alakzatok Márai Halotti beszéd című versében. Az alakzatok világa 1. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. Szathmári István 2004. Stilisztikai lexikon. Budapest, Tinta. Szathmári István 2005. A magyar stilisztika a kezdetektől a XX. század végéig. Budapest, Tinta. Szathmári István 2006. Az alakzatok rendszerezéséről. In uő (szerk.): A stilisztikai alakzatok rendszerezése. Budapest, Tinta, 11-15. Szegedy-Maszák Mihály 1970. Az angolszász és francia stilisztikai kutatások főbb irányai. Helikon, 420-448. Szegedy-Maszák Mihály 1971. Metaforikus szerkezet a Kosztolányi- és Krúdy-novellában. In Hankiss Elemér (szerk.): A novellaelemzés új módszerei. Budapest, Akadémiai Kiadó, 65-71. Szegedy-Maszák Mihály 1980. Világkép és stílus. Budapest, Magvető. Szegedy-Maszák Mihály 1990. Az irodalmi mű alaktani hatáselméletéről. Literatura, 30-76. Szegedy-Maszák Mihály 1995. „Minta a szőnyegen”. A műértelmezés esélyei. Budapest, Balassi. Szegedy-Maszák Mihály 2003. A kánon mibenléte: remekmű és fejlődéstörténet. In Dobos István - Szegedy-Maszák Mihály (szerk.): Kánon és kanonizáció. Debrecen, Csokonai, 9-22. Szekér Endre 1970. Stilisztikai szöveggyűjtemény és példatár. Budapest, Tankönyvkiadó. Szekér Endre 1988. Hagyomány és újítás mai költői nyelvünkben. Budapest, Tankönyvkiadó. Széles Klára 1972. Kísérlet egy műelemzés-modell felállítására. Filológiai Közlöny, XVIII. 1-2. 130-146. Szemerkényi Ágnes 1980. közmondás. In Magyar néprajzi lexikon. Budapest, Akadémiai Kiadó, 3. köt. 327-328. Szemerkényi Ágnes 1982. szólás. In Magyar néprajzi lexikon. Budapest, Akadémiai Kiadó, 5. köt. 74-75. Szemerkényi Ágnes 1982. szóláshasonlat. In Magyar néprajzi lexikon. Budapest, Akadémiai Kiadó, 5. köt. 75-76. Szemerkényi Agnes 1994. „Közmondás nem hazug szólás”. Budapest, Akadémiai Kiadó. Szende Tamás 1973. A beszédnorma elméleti alapjairól. Magyar Nyelvőr, 315-324. Szende Tamás 1974. A XX. századi magyar líra egy fejlődésvonulatához. In Imre Samu - Szathmári István - Szűts László (szerk.): Jelentéstan és stilisztika. A magyar nyelvészek II. nemzetközi kongreszszusának előadásai. Nyelvtudományi Értekezések, 83. 585-586. Szende Tamás 1995. A beszéd hangszerelése: idő, hangmagasság, hangerő és határjelzés a közlésben. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézete. Szende Tamás 1996. Ajelentés alapvonalai. A jelentés a nyelvi kommunikációban, [h. n.], Corvinus. Szerb Antal 1927.Az intellektuális költő. Szeged, Széphalom, I. évf. 4—6. 124—139. Szerdahelyi István - Zoltai Dénes (szerk.): 1979. Esztétikai kislexikon. Budapest, Kossuth. Szerdahelyi István 1995. Irodalomelméleti enciklopédia. Budapest, Eötvös József. Szigeti Csaba 1993. A hímfarkas bőre. Pécs, Jelenkor. Szigetvári Iván 1911. A komikum elmélete. Budapest, MTA.