Szikszainé Nagy Irma: Magyar stilisztika (Osiris tankönyvek, 2007)
I. Stíluselmélet - 5. Az áthallás mint szövegek stílusa közötti kapcsolat
5. Az áthallás mint szövegek stílusa közötti kapcsolat 181 A XX. századi költő megújítja a Petőfi-féle ismert felszólítást azzal, hogy igésíti a főnevet (magyarodjunk), majd megtoldja a mai viszonyokra vonatkozó fogalomból alkotott hapax legomenonnal (globálodjunk), és mindezt utóismétléssel nyomatékosítja. Kosztolányi Dezső Boldog, szomorú dalinak sorai (Van már kenyerem, borom is van) idéződnek fel Tóth Krisztina Készenléti dalit olvasva, nem csupán a szavak, hanem a hangzás okán is: Van már elegem, korom is van hozzá (kérlek, ne mondd, hogy még csak...), hogy átgondoljam, ott hogy is van, ahol már nincs - ahogy a jégcsap csillámló tőre sebet vághat a szívbe s eltűnhet örökre, mit eldalolok, az a bánat marad csak itt — más testbe kötve. A posztmodern alkotókra jellemző technikaként szokták emlegetni a szövegkölcsönzést. Valójában ez a módszer nem új. A Dunánál című József Attila-költemény olvasásakor nem is egy magyar vers idéződik fel: A rakodópart alsó kövén ültem, néztem, hogy úszik el a dinnyehéj. Alig hallottam, sorsomba merülten, hogy fecseg a felszín, hallgat a mély. Mintha szivemből folyt volna tova, zavaros, bölcs és nagy volt a Duna [...]. A Duna csak folyt. És mint a termékeny, másra gondoló anyának ölén a kisgyermek, úgy játszadoztak szépen és nevetgéltek a habok felém. Az idő árján úgy remegtek ők, mint sírköves, dülöngő temetők. A honfoglalók győznek velem holtan s a meghódoltak kínja meggyötör. Árpád és Zalán, Werbőczi és Dózsa — török, tatár, tót, román kavarog e szívben, mely e múltnak már adósa szelíd jövővel — mai magyarok! Kétségtelen, hogy ebben a műben az áthallások halványabbak, de az irodalomértő felfedezi bennük Arany János Dante (Állottam vizének mélységei felett), Magányban (És vissza nem foly az időnek árja) és Kölcsey Ferenc Huszt (Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort) című művének szavait. A vendégszöveg révén, miközben a szerző átértelmezi az eredetit (József Attila Eszmélet és Magad emésztő című verseinek sorait), mégiscsak hat az eredeti értelem: míg egy halom lesz asszony és fa, s így mindegyik determinált. (Parti Nagy Lajos: Parapet) Áthallás meséből is lehetséges, méghozzá úgy, hogy a mai társadalmi-politikai viszonyok közé ágyazza a szerző a királyokat megillető tiszteletteljes köszöntési formát: