Szikszainé Nagy Irma: Magyar stilisztika (Osiris tankönyvek, 2007)
I. Stíluselmélet - 12. Az alakzat mint a retorikusság funkciós eleme
478 I. Stíluselmélet Hogy a változatlan ismétlés értelme módosul a változó szövegkörnyezet hatására, nyilvánvaló Utassy József Válófélben című versében: Orrát ítn ablaküveghez nyomja és pityeregve int a két pici. Apjuk visszaint nekik habozva, s e pillanatot magával viszi: orrát ím ablaküveghez nyomja, hüppög és sír, zokog a két pici. A kapcsolat érzékelhetően lazább az ismételt elemek között amiatt, hogy közéjük beékelődött más nyelvi elem is. De hatásuk nem gyengébb, sőt az Ady-versben még hatásosabb is. Alaktani és mondattani viszonyok ismétlődése a kiszámíthatóság és váratlanság miatt feszültségkeltő hatású: Harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset. Húsz esztendőm hatalom, húsz esztendőm eladom. (József Attila: Tiszta szívvel) Ugyannak a szónak a használata egy mondaton belül lehet látszólag változatlan ismétlés, mégis jelentéseltérést takar, mint Petőfi Sándor A puszta, télen című versének egyik sorában, ahol a poliszéin puszta szó állítmányként melléknévi szófajú, alanyként főnév: Hej, mostan puszta ám igazán a puszta. A módosított (variált, részleges) ismétlésben a nyelvi elem kisebb-nagyobb hangtani, írásképi, jelentésbeli változással tér vissza az egyhangúságot enyhítendő. Struktúraképzővé lép elő a módosított ismétlés Kovács András Ferenc És Christophorus énekelt című költeményében: vinnélek át a mély vizen nyakamban ülnél vállamon segíts vad árba szállanom vinnélek át a mély vizen mint csillagot nagy éj viszen mint szél nyaraknak illatát miként rügyecskét ringat ág hordozlak mint a fájdalom vinnélek át a gyors vizen nyakamban ülnél vállamon segíts sodrásban állanom.