Szikszainé Nagy Irma: Magyar stilisztika (Osiris tankönyvek, 2007)
I. Stíluselmélet - 12. Az alakzat mint a retorikusság funkciós eleme
520 I. Stíluselmélet Tudjuk mi rég, mily könnyű, mit mondanak nehéznek, és mily nehéz a könnyű, mit a medvék lenéznek. (Kosztolányi Dezső: Esti Kornél éneke) A popzenei szövegekben is hangot kaphatnak paradox érzések: Se veled, se nélküled élni nem lehet, de igazi terepe az ellentétegységnek nyilván a szépirodalom a maga egyedi szótársításaival: Megállók az örök kapuk előtt, De csöndem is rívall. (Tóth Árpád: Takarodó) Az amerikai munkanélküliséget nem szabad, nem lehet európai sötét szemüvegen nézni. Az amerikai szemetesládákból több értéket lehet összeszedni, mint egy macedóniai hetivásár elárusítóbódéiból. Amerikában a nyomor is gazdagabb. (Nagy Endre: Amerika! Amerika!) Van úgy, hogy az összetett mondat tagmondatai között keletkezik a látszólagos képtelenség: Úgy segített, hogy nem segíthetett. [...] Úgy van velem, hogy itt hagyott magamra. (József Attila: [Négykézláb másztam...]) Éltem - és ebbe más is belehalt már. (József Attila: Kész a leltár) A paradoxon áthúzódhat mondatokon is, és verset strukturáló elemmé válhat: És megvakultak Hiú szemeim. Meghalt ifjúságom, De őt, a fényest, nagyszerűt, Mindörökre látom. (Ady Endre: Az Úr érkezése) 4.5.2. Oximoron Az oximoron (oxymoron) sűrített paradoxon, az egymásnak ellentmondó, egymást kizáró fogalmak szintagmatikus összekapcsolásával teszi retorikussá a mondatot. A mindennapi nyelvhasználatban is képezhet két ellentmondó nyelvi elem egységet: tavasz a télben, élőhalott. Összetételek elemei is kötődhetnek oximoronnal: békeharc.