Szikszainé Nagy Irma: Magyar stilisztika (Osiris tankönyvek, 2007)
A stilisztikai szakirodalomból
A stilisztikai szakirodalomból 739 K. Szoboszlay Ágnes 1988. Szerkesztési sajátosságok Németh László nyelvében. In Kiss Jenő Szűts László (szerk.): A magyar nyelv rétegeződése. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2. köt. 944—948. Szuromi Lajos 1980. A versritmus elemzése az iskolában. Debrecen, Hajdú-Bihar Megyei Pedagógus Továbbképzési Intézet. Tamás Attila 1964. Költői világképek fejlődése Arany Jánostól József Attiláig. Irodalomtörténeti Füzetek, 43. Tamás Attila 1972. A költői mű fő sajátosságai. Budapest, Akadémiai Kiadó. Tamás Attila 1994. Értékteremtők nyomában. (Művek, irányzatok, elméleti kérdések.) Debrecen, Csokonai Kiadó. Tátrai Szilárd 1998. A szóbeli és az írásbeli elbeszélő szövegekről. Magyar Nyelvőr, 347—356. Tátrai Szilárd 1999. A történetmondás realisztikus motiváltságának nyelvi jelzéseiről. In Kugler Nóra - Lengyel Klára (szerk.): Ember és nyelv. Tanulmánykötet Keszler Borbála tiszteletére. Budapest, ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék, 308-313. Tátrai Szilárd 2002. Az elbeszélés lehetőségei. Narráció és fokalizáció Ottlik Géza Iskola a határon és Továbbélők című regényeiben. Magyar Nyelvőr, 157-169. Tátrai Szilárd 2004a. Műfaj és stílus (Krúdy Gyula: Szindbád ifjúsága - Kosztolányi Dezső: Esti Kornél). In Jenei Teréz - Pethő József (szerk.): Stílus és jelentés. Budapest, Tinta, 85-92. Tátrai Szilárd 2004b. A kontextus fogalmáról. Magyar Nyelvőr, 479-494. Tátrai Szilárd 2005a. Problémavázlat a lírai diskurzusok résztvevői szerepeinek stilisztikai vizsgálatához (József Attila: Kosztolányi és Nagyon fáj). In Szikszainé Nagy Irma (szerk.): József Attila, a stílus művésze. Debrecen, A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai, 84. 124—135. Tátrai Szilárd 2005b. A nézőpont szerepe a narratív megértésben. Általános Nyelvészeti Tanulmányok, XXI. 207-229. Tátrai Szilárd 2006. Az alakzatok kontextuális értelmezéséről (pragmatikai megközelítés). In Szathmári István (szerk.): A stilisztikai alakzatok rendszerezése. Budapest, Tinta, 83-89. Terestyéni Ferenc 1956. A melléknév jelzői szerepének és stilisztikai értékének fejlődése a romanticizmus korában. In Bárczi Géza - Benkő Loránd (szerk.): Pais-emlékkönyv. Nyelvészeti tanulmányok. Budapest, Akadémiai Kiadó, 549—554. Terestyéni Ferenc 1956. Hozzászólás. In Kniezsa István (szerk.): Általános nyelvészet, stilisztika, nyelvjárástörténet. A III. országos magyar nyelvészkongresszus előadásai. (Budapest, 1954. november 11-13.) Budapest, Akadémiai Kiadó, 288-296. Thomka Beáta 1980. Metaforikus folyamatok a regényben. In uő: Narráció és reflexió. Szabadka, Forum Könyvkiadó, 35-48. Thomka Beáta 1981. Stilisztikai-retorikai szerkezetek és műveletek. Hungarológiai Közlemények, 4. 499-508. Thomka Beáta 1988. Szempontok a hetvenes/nyolcvanas évek magyar stíluskutatásának áttekintéséhez. Helikon, 413—429. Thomka Beáta 1991. A húszas-harmincas évek költészetének domináns poétikai, retorikai alakzatai. Literatura, 239-247. Thomka Beáta 1994. Metafora, interpretáció, teória. Literatura, 2. 204—212. Thomka Beáta 1997. Határoltság, pontosság és arány. Jelenkor, 360-366. Thomka Beáta (szerk.) 1996-1997. Az irodalom elméletei. 1—4. köt. Pécs, Jelenkor. Tinyanov, Jurij é. n. 1971? [1923]. A konstrukció fogalma. In Hankiss Elemér (szerk.): Strukturalizmus. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1. köt. 7-12. Todorov, Tzvetan 1967. Tropes et figures. Appendix. In Littérature et signification. Paris, Larousse, 91-118. Todorov, Tzvetan 1971. Poétique de la prose. Paris, Seuil. Todorov, Tzvetan 1973 [1970]. Szinekdochék. Helikon, 269-279.