Szikszainé Nagy Irma: Szövegértés - szövegelemzés - szövegalkotás (2003)
9. Szövegpragmatika
158 9. SZOVEGPRAGMATIKA Az anyanyelv szülte meg költészetem jövőjét. De most már én is szülöm a nyelvet. Mert nemcsak a nyelv teremti a költőt, de a költő is teremti a nyelvet. Népe nyelvét. Nem használati nyelvét, de szellemének nyelvét. Nemcsak a költészetét. Én: teremtő nyelvemmel népem jövőjét is adom. 42. Milyen témafejlődési típus ismerhető fel a Móricz Komor Ló című novellája következő szövegrészleteiben? Miből adódott ez? A puszta reggele csodálatos világ: az állatok reggele. Tehenek mennek a síkon, egyesével, csoportosan, majd roppant gulyákba olvadnak. Bárányok jönnek, birkák, felbukkannak a kis árokparton s felbégetnek a magasba. Egy tehén a két méter magas domb csúcsán, mintha az égbe szökkenne. Magyar juhok torlódnak előre, hegyes, csavartszarvúak, hosszúgyapjas bundájuk lebeg. Nem férnek egymástól a roppant pusztán, egymást törik, gyúrják. Libák szállónak ki vijjogva s ellepik a pástot. Disznók röfögnek. Túrják a talajt. Megelevenedik a puszta. * A cserény nádja mellől kúszva búj elő a tanyás. Kicsit gyengeelméjű vénlegény. Elrettenve nézi, mi történt. Hason mász elő s kézbe vesz egy elrúgott szerszámot s a biciklihez kígyóz, s ráborul és megsímogatja, mint egy megvert leányt, simogatja, babusgatja s pislog a gyerekre. 43. Ábrázolja a következő szövegrészlet tematikus progresszióját! Miért éppen ilyen az ábrája? A sík váltással rokon, s különösen József Attila késői verseiben játszik nagy szerepet az a versbeli mozzanat, melyet magatartásváltásnak nevezhetnénk. József Attila magatartás- és hangulatskálája, tudjuk, szokatlanul nagy: hol játékos, hol ironikus, hol szenvedő, kínlódó, sértett, tiltakozó, vádoló, kétségbeesett, lázongó, nosztalgikus, áhítatos, boldog, szelíd, elcsendesedő, töprengő, tétova, cinikus, tudatos, harcos - s egy-egy versen belül is gyakran átvált egyik síkról a másikra. Legjellemzőbbek talán versvégi, a keserű kijózanodás és leszámolás „de hát"-os váltásai, mint: [...] Dehát kinek is szólanék - 11/52/12. S gyakori az ellenkező irányú váltás is: a kétségbeesés és a kétség percei után az adott valóság fegyelmezett vállalása, mint például a Hazám utolsó szonettjének kezdősorában: „S mégis, magyarnak számkivetve..." (Hankiss Elemér: Az irodalmi mű mint komplex modell) 44. Vázolja fel a következő Weöres-vers téma-réma viszonyait! Ez milyen összefüggésben van a szövegműfajjal? Hogy játszik közre az aktuális tagolásban az írásjel-nélküliség és a grammatikai megformáltság?