Szilágyi N. Sándor: Világunk, a nyelv (Osiris könyvtár - Nyelvészet, 2000)
9-12. (A szó jelentése) - 11. (Nevek és dolgok)
viselőjéről, azt tudniillik, hogy férfi az illető, és hogy nevét az európai kultúrával szorosabb kapcsolatban álló térségben kaphatta, de ez amolyan járulékos többlete a tulajdonnévnek, és nem tartozik hozzá elsődleges szerepéhez. Minthogy nem minősít, a tulajdonnév nem is hozhat létre azonossági viszonyt az ugyanolyan nevet viselők között. Ha engem történetesen Pál-nak hívnának, ez nem azt jelentené, hogy minden ugyanilyen nevű emberrel azonos volnék a nyelv számára, hanem egy sajátos viszonyba helyezne mindazokkal, akik rajtam kívül a Pál nevet viselik: mindegyik ilyen - velem homonim - ember a druszám volna.22 A keresztnév sajátos helyzete abban is megmutatkozik, hogy ez a név csak születése után kapcsolódik hozzá az egyénhez (néha több nap elteltével), mégpedig a szülők tudatos megegyezése alapján. A nevek közti válogatást az teszi lehetővé, hogy a keresztnévnek egészen sajátos jelentéstartalma van, amely csak annyit tartalmaz, hogy a nevet férfira, illetve nőre kell alkalmazni, a visszafelé való következtetést azonban nem teszi lehetővé: abból, hogy valaki férfi, még nem következik, hogy őt Pó/-nak hívják. A tulajdonnévről ennyi természetesen még mutatóban is kevés, de ez a könyv nem a tulajdonnevekről szól, még csak nem is a nevekről általában. A tulajdonnévről annyit kell még okvetlenül elmondani, hogy magát a névviselőt sokkal nem gazdagítja. De azt sem lehet mondani, hogy semmivel sem. Különösen a primitívebb társadalmakra jellemző, hogy a név és a névviselő közötti viszonyt szervesnek fogják fel (ez az alapja különben a névmágiának), ami kihathat az illető személyiségének alakulására is. Másrészt meg a személynév a mi kultúránkban is szimbólumszerüen képviseli az ember személyiségét: ha valakit megfosztanak attól a névtől, amelyet maga használ, s amelyben önmagával való azonosságának biztosítékát látja, emberi méltóságán ejtenek csorbát. József Attila írja öcsödi éveiről szólva: „... A harmadikos olvasókönyvben azonban érdekes történeteket találtam Attila királyról, és rávetettem magam az olvasásra. Nem csupán azért érdekeltek a hun királyról szóló mesék, mert az én nevem is Attila, hanem azért is, mert Öcsödön nevelőszüleim Pistának hívtak. A szomszédokkal való tanácskozás után fülem hallatára megállapították, hogy Attila név nincsen. Ez nagyon megdöbbentett, úgy éreztem, hogy létezésemet von-22 Ez ugyan nem sok, de vegyük észre, hogy már ez sem múlik el az emberen nyomtalanul: a Pál nevűek például mindnyájan egyszerre ünnepük névnapjukat (a Péter nevűekkel együtt), tehát lesz valami közös a viselkedésükben. 110