Szilágyi N. Sándor: Világunk, a nyelv (Osiris könyvtár - Nyelvészet, 2000)

9-12. (A szó jelentése) - 11. (Nevek és dolgok)

viselőjéről, azt tudniillik, hogy férfi az illető, és hogy nevét az európai kultúrával szorosabb kapcsolatban álló térségben kaphatta, de ez amolyan járulékos többlete a tulajdonnévnek, és nem tartozik hozzá elsődleges szerepéhez. Minthogy nem minősít, a tulajdonnév nem is hozhat létre azonossá­gi viszonyt az ugyanolyan nevet viselők között. Ha engem története­sen Pál-nak hívnának, ez nem azt jelentené, hogy minden ugyanilyen nevű emberrel azonos volnék a nyelv számára, hanem egy sajátos vi­szonyba helyezne mindazokkal, akik rajtam kívül a Pál nevet viselik: mindegyik ilyen - velem homonim - ember a druszám volna.22 A keresztnév sajátos helyzete abban is megmutatkozik, hogy ez a név csak születése után kapcsolódik hozzá az egyénhez (néha több nap elteltével), mégpedig a szülők tudatos megegyezése alapján. A nevek közti válogatást az teszi lehetővé, hogy a keresztnévnek egé­szen sajátos jelentéstartalma van, amely csak annyit tartalmaz, hogy a nevet férfira, illetve nőre kell alkalmazni, a visszafelé való következ­tetést azonban nem teszi lehetővé: abból, hogy valaki férfi, még nem következik, hogy őt Pó/-nak hívják. A tulajdonnévről ennyi természetesen még mutatóban is kevés, de ez a könyv nem a tulajdonnevekről szól, még csak nem is a nevekről általában. A tulajdonnévről annyit kell még okvetlenül elmondani, hogy magát a névviselőt sokkal nem gazdagítja. De azt sem lehet mon­dani, hogy semmivel sem. Különösen a primitívebb társadalmakra jel­lemző, hogy a név és a névviselő közötti viszonyt szervesnek fogják fel (ez az alapja különben a névmágiának), ami kihathat az illető szemé­lyiségének alakulására is. Másrészt meg a személynév a mi kultúránk­ban is szimbólumszerüen képviseli az ember személyiségét: ha valakit megfosztanak attól a névtől, amelyet maga használ, s amelyben önma­gával való azonosságának biztosítékát látja, emberi méltóságán ejte­nek csorbát. József Attila írja öcsödi éveiről szólva: „... A harmadikos olvasókönyvben azonban érdekes történeteket találtam Attila király­ról, és rávetettem magam az olvasásra. Nem csupán azért érdekeltek a hun királyról szóló mesék, mert az én nevem is Attila, hanem azért is, mert Öcsödön nevelőszüleim Pistának hívtak. A szomszédokkal való tanácskozás után fülem hallatára megállapították, hogy Attila név nin­csen. Ez nagyon megdöbbentett, úgy éreztem, hogy létezésemet von-22 Ez ugyan nem sok, de vegyük észre, hogy már ez sem múlik el az emberen nyomtala­nul: a Pál nevűek például mindnyájan egyszerre ünnepük névnapjukat (a Péter nevű­­ekkel együtt), tehát lesz valami közös a viselkedésükben. 110

Next