Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Nyelvtan (A magyar nyelv kézikönyvtára, 2017)
Tartalom
TARTALOM • 15 4. AZ ÖSSZETETT MONDAT 806 4.1. Bevezetés 806 4.2. Az elemi mondat és a tagmondatkapcsolat létrehozása 806 4.3. A tagmondatkapcsolatok két alaptípusa: a mellérendelő és az alárendelő tagmondatkapcsolat 809 4.4. A tagmondatok sorrendje 813 4.4.1. Felcserélhetőség 814 4.4.2. Közbeékelődés 818 4.4.3. Az események egymásra következése és a tagmondatok sorrendje 819 4.5. A főbb viszonytípusok részletes tárgyalása 820 4.5.1. A prototipikus alárendelő összetett mondat 821 4.5.2. Az alárendelő tagmondatkapcsolat kategóriájának szerveződése 837 4.5.3. A mellérendelő összetett mondat 854 4.5.4. Az alapkategóriák közötti érintkezés 867 4.5.5. A közvetlen viszony kidolgozatlansága 878 4.6. Az összetett mondatok ábrázolása 880 4.7. A mintázatok felbomlása, új mintázatok keletkezése 883 4.7.1. A mondatátszövődés 884 4.7.2. A mondatátszövődés és az ún. kettős állítmány 889 4.7.3. A kérdőmondat-átszövődés 890 4.7.4. Egyéb szerkezetvegyülés 892 4.7.5. Összegzés 894 4.8. Az összetett mondat - összefoglalás 895 PRAGMATIKA Tátrai Szilárd 1. BEVEZETÉS 899 2. A NYELVI TEVÉKENYSÉG 901 2.1. A nyelvi megismerés testesült és diszkurzív alapjai 902 2.2. Társas megismerés és társas kapcsolatteremtés 906 2.2.1. A diskurzusok mint közös figyelmi jelenetek 907 2.2.2. A nyelvi tevékenység metafunkciói 911 2.2.3. Az udvarias nyelvi viselkedés 916 2.3. Alkalmazkodás és alkalmazás 920 2.4. A nyelvi tevékenység - összefoglalás 926 3. A KONTEXTUS 927 3.1. A kontextus mint interszubj ektív viszonyrendszer 927 3.2. A kontextus összetevői 930 3.2.1. A résztvevők fizikai világa 931 3.2.2. A résztvevők társas világa 935 3.2.3. A résztvevők mentális világa 938