Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Nyelvtan (A magyar nyelv kézikönyvtára, 2017)

ALAKTAN - 9. SZÓELEMEK POLISZÉMIÁJA ÉS SZINONÍMIÁJA

9. Szóelemek poliszémiája és szinonímiája A grammatikai egységeknek (a magyarban prototipikusan a toldalékoknak) több különböző, egymással összefüggő jelentése is lehet. Az ilyen egységek többjelentésűek, poliszémek. Poliszém jelentései vannak például a -nak/-nek ragnak, amely térbeli irányt (pl. a folyó-nak megy), részeshatározói jelentést (pl. a csokit a gyerek-nek hozta) és birtokosságot (pl. az orvos-nak a köpenye) is kifejezhet. Ha egy poliszém toldalék különböző jelentései között van egy (vagy több) olyan jelentés, amely többé-kevésbé megegyezik egy másik toldalék valame­lyik jelentésével, akkor ezekkel a toldalékokkal (illetve az ezeket tartalmazó sémákkal) kapcsolatban rokonértelműségről, szinonímiáról beszélünk. így például az -i és a -beli képző szinonim a ’valamilyen korszakhoz tartozó, azt jellemző’ jelentésben (pl. reformkor-i ’a reformkor idejéhez tartozó, a reform­kort jellemző’ ~ reformkor-beli ’a reformkorban történő, a korban jellemző’). Szinonimitás elvileg előfordulhat olyan toldalékok (illetve sémák) eseté­ben is, amelyek nem mutatnak poliszémiát, de ha egy toldaléknak több jelen­tése is van, nagyobb a valószínűsége annak, hogy valamelyik jelentése szino­nim egy másik toldalék valamelyik jelentésévei. A poliszémia tehát nagyobb teret ad a szinonímiának, mivel a toldalékok esetében - a lexikai egységekhez hasonlóan - nem maguk a nyelvi egységek általában véve, hanem ezek egyes jelentései szinonimak egymással. Például az -i és az -s képző jelentései álta­lában nincsenek szinonim viszonyban egymással. így a kossuth-i, deák-i, Jó­zsef Attila-i, Arany János-i jelentése ’az alapszóban megnevezett személyhez tartozó, azt jellemző’, míg a kossuth-os, deák-os, József Attilá-s, Arany János-os jelentése ’az alapszóban megnevezett személy tulajdonságaihoz hasonló tu­lajdonságokat felmutató vagy ahhoz hasonlóan viselkedő’. Ugyanakkor a két képzőnek - például időtartamot kifejező szerkezetekben - van olyan jelen­tése is, amely szinonim egymással: ’időponthoz v. időtartamhoz kapcsolódó’ (pl. 3 órai ~ 3 órás előadás ’3 órakor kezdődő előadás’, 12 nap-i ~ 12 пар-os út ’12 nap hosszúságú utazás’). A toldalékok közül különösen a képzőkre jellemző, hogy több különböző, egymással összefüggő (szóképzési) jelentésük is van. Hasonlóképpen a kép­zők jelentés-összefüggéseire a legjellemzőbb a (szóképzési) szinonímia jelen­sége is. A képzők poliszémiája azoknak a (különböző jelentésű alapszócsoportok­ból létrehozott) összetett egységeknek a jelentéstípusaira épül, amelyek az adott szóelemet tartalmazzák. Például az -i képzőnek ’az alapszóban meg­nevezett helyről való, oda tartozó’ jelentése a földrajzi nevekből létrehozott derivátumokra, míg ’az alapszóban megnevezett intézményhez tartozó, azzal 630

Next