Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Nyelvtan (A magyar nyelv kézikönyvtára, 2017)
ALAKTAN - 9. SZÓELEMEK POLISZÉMIÁJA ÉS SZINONÍMIÁJA
632 • ALAKTAN dául egyetem-i hallgató ’az egyetemen tanuló diák’, egyetem-i kórus ’az egyetemen működő kórus’.231 Az -i képzőnek főnevekből képzett melléknevekre épülő produktív sémái az alapszavak jellegében és az egyes sémákhoz tartozó szóképzési jelentésekben különböznek egymástól. A következő főbb szóképzési jelentések fordulnak elő: a) ’Az alapszóban megnevezett személyhez tartozó, azt jellemző.’ A produktív képzés alapszavai ebben az esetben lehetnek foglalkozást, funkciót, pozíciót jelölő köznevek (pl. professzor-i, orvos-i, elnök-i, miniszter-i, tanár-i, szónok-i), valamint a tulajdonnevek közül személynevek (pl. kossuth-i, deák-i, József Attila-i, Arany János-i) is.232 b) ’Az alapszóban megnevezett intézményhez tartozó, azzal kapcsolatos.’ Az alapszavak ebben a típusban intézménynevek (pl. bíróság-i, minisztérium-i, egyetem-i, parlament-i, szövetkezet-i). c) ’Az alapszóban megnevezett helyről való, oda tartozó.’ Az alapszavak ebben az esetben földrajzi nevek (pl. magyarország-i, szeged-i, sárvár-i, bakony-i, tisza-i). d) ’Az alapszóban megnevezett fogalommal kapcsolatos.’ A produktív képzés alapszavai lehetnek elvont fogalmakat jelölő -ás/-és képzős főnevek (pl. mérés-i, látás-i,fűtés-i, cselekvés-i, pihenés-i) vagy művészeti ágak és tudományterületek megnevezései (pl. építészet-i, festészet-i, teológia-i, történelm-i, irodalm-i, zene-i, etika-i). e) ’Az alapszóban megnevezett időponthoz v. időtartamhoz kapcsolódó.’ Az alapszavak ebben az esetben az időmérés mértékegységei (ezek gyakran csak számnévvel együtt jelölnek időpontot vagy időtartamot, pl. [hat] óra-i, [három] nap-i, [öt] hav-i, [két] év-í) vagy időszakaszt jelölő főnevek (délelőtt-i, tavasz-i). 9.1.2. A -beli képző A -beli nem prototipikus képző, az összetételi tag és a képző közötti átmeneti sávban helyezhető el.233 Általában térbeli, időbeli vagy metaforikus értelem231 Részben a névutós szerkezetek névutóiból is képezhetők -i képzős melléknevek (pl. alatt-i, felett-i, mellett-i, felől-i, mögül-i), de nem a névutók teljes osztályából. Nem képezhetők -i képzős melléknevek a latívuszi jelentésű névutókból (pl. alá, fölé, mögé), a ragszilárdulással keletkezett névutókból (pl. múlva, fogva, végig, együtt), valamint a birtokos személyjelet tartalmazó újabb névutókból (pl. alapján, céljából, következtében, részéről) sem. 232 A puszta keresztnévből képzett képzős alakok (pl. ?pál-i, ?jános-i, ?istván-i) ennek ellenére ritkán fordulnak elő, legfeljebb nevezetes történelmi személyiségek esetében, de ezekben az esetekben is inkább a teljesebb jelzős alakokból - Szent Pál, Keresztelő Szent János, Szent István - indulunk ki. Ennek nyelven kívüli okai lehetnek: puszta keresztnévvel nehéz egyedileg személyt kijelölni. Hasonló okokból ritkán használjuk az olyan egytagú családnevekből képzett -i képzős alakokat, amelyek keresztnevek is lehetnek (pl. József Attila-i, de József-i) 233 A -beli nem szóalakzáró inflexiós toldalék (jel) után is állhat (többes szám jele, birtokos személyjel), például falu-m-beli, város-od-beli, utcá-tok-beli, valamint úgy viselkedik, mint az összetételi utótagok, vö. város- és falubeliek (lásd Kiefer-Ladányi 2000b: 180).