Tóth István György szerk.: Millenniumi magyar történet. Magyarország története a honfoglalástól napjainkig (2001)
Függelék
1528. jan. 27. 1532 1538. febr. 24. 1540. szept. 13. 1541. aug. 29. aug. 31. dec. 29. 1543 1547. jún. 19. 1551. júl. 19. dec. 17. 1552. jún. 1. júl. 27. szept. 4. szept. 18. 1556. júl. 1-13. okt. 22. 1562. máj. 3. 1568. febr. 17. 1570. aug. 16. 1571. jan. 6. 1593. jún. 22. 1595. jan. 25. szept. 3. okt. 29. 1596. okt. 13. okt. 26-28. 1598. márc. 29. 1600. okt. 20. 1603. márc. 10. I. Szulejmán Sztambulban szövetséget köt I. János magyar királlyal, akinek védelmet ígér Ferdinánddal szemben. I. Szulejmán Bécs bevételére indul, de Kőszeg vára Jurisics Miklós várkapitány vezetésével és néhány száz fő védőjével 25 napos hősies ellenállással megállítja a török sereget. I. János és I. Ferdinánd titkos szerződése Váradon. Kimondja: ha I. János fiú utód nélkül hal meg, János országrésze is a Habsburg-házra száll. Addig a status quo alapján osztoznak meg az országon. A rákosmezei országgyűlés királlyá választja János király csecsemő fiát, János Zsigmondot (II. János). A török csellel, kardcsapás nélkül elfoglalja Budát. A törökök megszervezik az új vilajetet, székhelye Buda. Szulejmán szultán Izabella királyné és a csecsemőjános Zsigmond számára Erdélyt jelöli ki tartózkodási helynek. Ferdinánd és Izabella megbízottai megkötik a gyalui egyezményt. Izabella átadja fia országrészét és a Szent Koronát, cserébe visszakapja a szepesi Szapolyai-birtokot. A törökök magyarországi hadjárata. Elesik többek között Szeged, Esztergom, Pécs, Tata, Székesfehérvár vára. V. Károly német-római császár és I. Ferdinánd magyar király a status quo alapján 5 évre békét köt a I. Szulejmán szultánnal Drinápolyban. Izabella fia nevében is aláírja a megállapodást I. Ferdinánddal. Lemond Erdélyről és fia, II. János magyar trónigényéről. Az alvinci kastélyban császári bérgyilkosok megölik Fráter György váradi püspököt és erdélyi helytartót. A török elfoglalja Veszprémet. A török beveszi Temesvárt. Elesik Szolnok. A török megkezdi Eger ostromát, de Dobó István maroknyi csapatával megvédi a várat, 1 hónapi ostrom után a török eredménytelenül elvonul Eger alól. A budai pasa sikertelenül ostromolja Szigetvárt. Izabella és János Zsigmond 5 év száműzetés után bevonul Kassára. Visszaáll Erdély és a Partium portai függése. Megnyílik a nagyszombati jezsuita kollégium. I. Miksa magyar király és II. Szelim szultán megkötik a drinápolyi békét. Miksa évi 30 ezer magyar aranyat fizet a Portának. A speyeri egyezmény kimondja, hogy János Zsigmond halála után az uralma alatt álló területek a királyra, I. Miksára, vagyis a Habsburg-házra szállnak. Az erdélyi országgyűlés megalkotja a korabeli Európa leghaladóbb vallásgyakorlatot szabályozó törvényét, amely kimondja a négy bevett felekezet (katolikus, evangélikus, református, unitárius) szabad vallásgyakorlatát. A felmentő királyi sereg legyőzi a Sziszek várát ostromló törököt, ezzel megkezdődik a tizenöt éves háború (1593-1606). I. Rudolf császár és magyar király és Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem szerződése a királyság és a fejedelemség viszonyának rendezéséről. Erdély csatlakozik a törökellenes koalícióhoz. A törökök 67 napos védekezés után feladják Esztergom várát. Gyurgyevónál vereséget szenvednek a törökök az erdélyi-havasalföldi csapatoktól. Eger török kézre kerül. Ezt követően Eger székhellyel török vilajetet szerveznek. Mezőkeresztesnél III. Mehmed szultán legyőzi a szövetséges hadakat. Győr visszavétele a töröktől. Nagykanizsa török kézre kerül. A hűtlenségi perek sorában I. Rudolf biztosai hűtlenség címén fő- és jószágvesztésre ítélik Illésházy István grófot, aki Mátyás Habsburg főherceg segítségével Lengyelországba menekül. KRONOLÓGIA667