Tverdota György: Határolt végtelenség. József Attila-versek elemzései (2005)
Flóra 1. Hexaméterek
azzá, aki hallgat a Pista névre, míg be nem igazolódik az, amit ő maga gondol, hogy Attilának hívják.”5 A Curriculum vitae idézett részletében egy jellegzetes atavizmus, a modernség kora előtti civilizációknak és a természeti népeknek a tulajdonnév varázserejébe vetett hite nyilatkozik meg. Nagyon sokféle megnyilvánulása közül az egyik legfontosabb a névvel végzett jó és rossz szándékú műveletek sora. A nevet úgy tekintik, mint tulajdonosának szerves részét. A rajta végzett műveletek révén hatni kívánnak annak viselőjére. A másik fontos terület a névadás: olyan nevek kiválasztása, amelyek biztosítják a gyermek jövőbeli boldogulását. Gyakran istenek, vagy a keresztény kultúrkörben szentek neveit választják a szülők, hogy a természetfölötti lények, vagy a földöntúli hatalmakkal érintkező személyek oltalma alá helyezzék a név viselőjét. A neurotikusok, a gyermekek, a magas civilizáció alatt élő néprétegek és a művészek körében a jelenkorig fennmaradtak a névhez fűződő mágikus és szakrális asszociációk. A Hexamétere\ költői hatását József Attila a név varázserejére építi. A névvel való játékban esetünkben a név és viselője közötti tökéletes összhang állítása rejlik. A vers valóban a Flóra névhez szól. „Ez nagyon szép név, gyönyörű tradíciói vannak” — emlékezik Vágó Márta a költő szavaira. Melyek ezek a gyönyörű tradíciók? „Flórát, a növényvilág, a virágok istennőjét is meg lehet görög névvel nevezni: Khlóris, a. m. »Zöldellő«, »Viruló«, Zephyrosnak, a virágzást segítő langyos szélnek volt a hitvese. Flora Mars születésének egy olyan mítoszában jut szerephez, amelyet a görög Arésszal [Mars görög változata] kapcsolatban legalábbis a ránk maradt források nem említenek: csodálatos virágot nyújt át Junónak s a virág illata teszi anyává az istennőt. Mars születése a római naptár szerint március 1-re esett, Juno találkozását Flórával kilenc hónappal korábbra, a legdusabb virágzás havának, júniusnak 2. napjára teszi Ovidius” — írja Trencsényi- Waldapfel Imre.6 Kerényi Károly görög eredetire vezeti vissza a római mítoszt, és Flórában Gaia, a hatalmas ősi Földistennő alakmását látja. A Flora kezében lévő virág illata vagy Héra-Juno megérintése a virággal termékennyé teszi az istenek királyának feleségét. Flora ebben a szerepben termékenység is5 József Attila: Curriculum vitae. In: József Attila Összes Művei. IV. S. a. r. Fehér Erzsébet és Szabolcsi Miklós. Bp., 1967, Akadémiai, 34. 6 Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia. Bp., 1963, Gondolat, 270. 297