Tverdota György: Határolt végtelenség. József Attila-versek elemzései (2005)
Huszonnégy sor a testi szenvedésről
mely általánosság szempontjából erkölcsösek-e vagy sem? Nem, a marxista nem ítéli meg semmiféle etika szempontjából a kapitalisták cselekedeteit”." Érjük be most további vizsgálódás és árnyalás nélkül azzal, hogy forradalmi marxizmusa delelőjén József Attila az etikai kérdésföltevést nem tartotta relevánsnak az élet nagy társadalmi problémáinak közösségi megoldása terén. Vajon a költő gondolkodásában egyre nagyobb szerepet betöltő pszichoanalízis erősítette vagy gátolta az erkölcstani orientáció térnyerését? Milyen befolyással volt a freudi inspiráció etikai felfogásának alakulására? Úgy gondolom, hogy a mélylélektan a vizsgált vonatkozásban a marxi világképnek szövetségese volt. Amíg mindkettő egyforma erővel befolyásolta a költő gondolkodását, addig egymás hatását támogatták. Mi sem bizonyítja ezt ékesszólóbban, mint a költőnek Totis Béla Az ifjúság nemi problémái című könyvéről írott, kéziratban maradt bírálata. A kritikus a marxizmust és a freudizmust itt szoros szövetségben ábrázolja: „A marxizmus az elnyomott proletariátus fölszabadításának, a pszichoanalízis az elfojtásokkal teli lélek gyógyításának a tudománya”. E két szellemi őrangyal védelmében veti szemére Totisnak, hogy „Állandóan felelősségről, erkölcsről, lelkiismeretről, a lélek szigorú bírájáról beszél, holott minden parapatiás, neurotikus, ideges ember a felelősségnek, az erkölcsnek, a lelkiismeretnek, a lélek szigorú bírájának a betege ma... tőkés, azaz megoldhatatlan ellentmondásokkal teljes társadalomban élünk, tehát megoldhatatlan ellentmondásokkal, konfliktusokkal teljes az egyén erkölcse, lelkiismerete is... Forradalmárt nem is köt a polgári társadalom erkölcse, felelősségérzete”.11 12 Egy másik fontos hely, ahol az erkölcs és a betegség összefüggését vizsgálja a költő, kifejezetten személyes aspektusból, az ún. Rapaport-levele!{ egyike. Ez a dokumentum 1934 tavaszán keletkezett, amikor a költő több hónapra, eredetileg talán a végleges letelepedés szándékával, Hódmezővásárhelyre, fiatalabbik nővére családjához utazott le, s innen írta folytatásos levelét első pszichoanalitikusának, Rapaport Samunak. A május 11-én kelt levélben ezt olvassuk: „az emberben van egy erkölcsi mechanizmus — nem erkölcs, hanem olyan mechanizmus, amely szükségessé teszi a tudatos erkölcsöt. Azt mondhatnám, hogy én minden erkölcstől föloldott elveim elle11 József Attila: Természettudomány és marxizmus. In József Attila Összes Művei. III. S. a. r. Szabolcsi Miklós. Bp., 1958, Akadémiai, 116., 117. 12 Uő: Az ifjúság nemi problémái. In József Attila Összes Művei. III. 128. 405