Tverdota György: Határolt végtelenség. József Attila-versek elemzései (2005)
József Attila anti-ars poeticája
fiatal költőkhöz című versével vett részt kora kritikai harcaiban, s egyebek között, világosan felismerhetően, épp ifjú tanítványát kívánta megóvni és megfeddni bizonyos költői hibák miatt. József Attila egy másik pártfogója, Ignotus pedig a Nyugatban megjelent tanulmánysorozatát keresztelte el Arany nyomán „neovojtinák”-nak. Ezek egyikében a verselt vershez való visszatérés pozitív példájaként éppen a Tiszta szívvel című versre hivatkozott. A homokóra madarai című dialógusában ellenben a fiatal Déry Tibor, a költészetbeli modernség mellett érvelve szállt vitába a Vojtina Ars poétikája egyik, Aranynak tulajdonított alaptételével. József Attila Ars poetica)^ előzményeinek sorában meg kell emlékeznünk a költészet avult szabályait félresöprő, értelmüket vesztett korlátozásait feloldó, a modernség nevében poétikai reformokat bejelentő anti-ars poeticák prototípusáról, Verlaine Art poétique-\&xó\. Korunknak a művészet mesterségével foglalkozó, hitvalló és polemikus versei ennek a költeménynek a nyomdokaiban lépdelnek még akkor is, ha az „ars poetica” kifejezés nem szerepel a címűkben. A József Attila Ars poeticájának előzményeit számba vevő szakirodalom így nem hunyhatta be szemét Ady jellegzetes, modernista anti-ars poeticája, a Hunn, új legenda előtt, noha a két mű komolyabb szembesítése nem történt meg. Az említett első Kabdebó-tanulmány éppúgy utal rá, mint Balogh László. Szabolcsi Miklós pedig Kosztolányi Esti Kornél énekéi emeli be az előzmények körébe a két vers könnyed, hetyke hangneme kapcsán.39 Az ars poetica műfaji ismérvei József Attila Ars poeticájában Költészettörténeti áttekintésem alapján megállapítható, hogy az Ars poetica, legalábbis annak első része, jellegzetes példája a műfaj anti-ars poeticái változatának. Nézeteit József Attila közvetlenül a vers címzettjének, Németh Andornak a felfogásával szemben fejti ki, aki szerint, mint láttuk, „a művészetben minden vagy majdnem minden a forma tökélyén múlik”, „engem... csak a költészet érdekel”. A kritikus eme elv alapján fogalmaz meg 39 Kabdebó Lóránt: i. m., Balogh László: i. m., lásd még: Brassai Viktor: József Attila. In Korlársak JózsefAttiláról. I. 508.; Fejtő Ferenc: József Attila, az útmutató. Szocializmus, 1947. 2-4. sz. 115.; Bóka László: József Attila. Essay és vallomás. Bp., 1947, Anonymus, 44.; Szabolcsi Miklós: Kész a leltár. Bp., 1998, Akadémiai, 744-745. 259