Tverdota György: Határolt végtelenség. József Attila-versek elemzései (2005)

József Attila anti-ars poeticája

nem szükségképpen rejt utalást a kortársakra. A kritika mindazonáltal ha­tározottan észlelte a vers polemikus élét, s már a kezdet kezdetén azt talál­gatták, kitől, kiktől határolja el magát versében a költő? Brassai Viktor az antiintellektualizmussal, az ösztönösség-kultusszal való szembefordulást és egyúttal a pepecselő, öncélúan esztétizáló költők elítélését látja az Ars poeticában: „S ma, amikor a divatossá vált »antiintellektualizmus« szám­űzni szeretné a költészetből az életet s az olcsó ösztönösséget ültetné trónra, József Attila büszkén, szinte gőggel vállalja az »intellektualizmus« vádját: Más költők — mi gondom ezekkel? / Mocskolván magukat szegyig, / po­koli /{épeivel és szeszesei/ mímeljen mámort mindegyig. // Én túlléped e mai kocsmán, / az értelemig és további / Szabad ésszel nem adom ocsmány / módon a szolga ostobát — mondja »Ars poetica« című új versében, amely keménysé­gében és önszemléletében Ady »Hunn új legendájához« hasonlítható” — írja Brassai, majd így folytatja: „Itt már az igazi humánum, az örök embe­riesség hallatja hangját, amely kicseng a mai játszogatok, pepecselők, ügyeskedők zümmögő kórusából és érces rezgéssel száll »az időnek bércei, a századok« felé.”48 49 Ignotus Pál ugyanezekből a sorokból a közösen szerkesztett Szép Szó programjának költői parafrázisát véli kihallani: „De ő túllép »e mai kocs­mán«! Túl: »az értelemig«! Ezt határoztuk el, ehhez tartottuk magun­kat__Az igazi józanság nem az, amire vagyongyűjtő miniszterek és dél­ceg, szolgálatkész urasági kocsisok mutatnak példát, hanem a nyugtalan és akaratos elme magamagát kiegyensúlyozó játéka, érzéki és eszmei kíván­csisága, vidám és bátor számvetése, »Kecsesen okos csevegés«. Mi ezt az igazi egészséget, igazi józanságot fogjuk szolgálni, így fogadkoztunk.”50 Kállai Gyula, a Népszava szerkesztőségében dolgozó kriptokommunista újságíró a vers záró soraiban a munkásosztály melletti kiállást fedezte föl: „József Attila »Ars poétiká«-jában — ami a költőknél afféle programnyilat­kozat szokott lenni — nevét, hitét és meggyőződését a munkásosztályra 48 Egy jobboldali lap erre hivatkozva egyenesen Illyés cs József Attila közötti éles össze­ütközésről írt az Illyés Gyula és József Attila izgalmas költői párbaja című cikkben. In Korlársak József Attiláról. I. 494—495. Az esetről lásd a cikk jegyzetét, uo. 844—845. 49 Brassai Viktor: i. m. 508. 50 Ignotus Pál: Költő és a halál. In Kortársak József Attiláról. II. 979. 265

Next