Tverdota György: Határolt végtelenség. József Attila-versek elemzései (2005)
„mindenség a semmiségbe…” (Kísérlet a „Költőnk és kora” elemzésére)
Ezek után szó sem lehetett többé arról, hogy Attilát meglátogassam. Ignotus felháborítónak találta viselkedésemet. Sehogy sem volt hajlandó megérteni, hogy fel akartam rázni Attilát aléltságából, rá akartam pirítani, szedje össze magát. Nagy nehezen sikerült csak megértetnem vele elgondolásomat. Fejét csóválta s kijelentette, hogy ostobaság volt.”2 Németh Andor emlékezésében két újságcikket említ. Elsőként azt, amelyik hírül adja, hogy József Attila ideggyógyintézetbe került. Három olyan lapot ismerünk, amelyek nagyjából egyidejűleg közölték a költő betegségének és szanatóriumba vonulásának hírét. A Magyarország 1937. augusztus 12-én ilyen cím alatt számolt be az eseményről: József Attilát, a Jiváló fiatal Jöltot idegszanatóriumba vitt éj. Az Új Magyarország augusztus 16-án Hallotta? című hír- és pletykarovatában foglalkozott a költő sorsának e végzetes fordulatával. A Népszava pedig a Magyarországgal egy napon, augusztus 12-én, a Művészet Irodalom rovatban közölte az alábbi hírt: „József Attila, a nagy tehetségű fiatal költő tragikus idegösszeomlással idegszanatóriumba került. A sok bajon, nélkülözésen átesett fiatal költő betegsége általános, mély részvétet keltett.”3 Sem ez utóbbi, sem az előbb említett hírek szövege nem azonos Németh Andor tartalmi idézetével. Sem a Lipótmezőről nincs bennük szó, sem arról, hogy a költőn elmezavar tört ki. Nem tudjuk, Németh Andor a három cikk közül melyiket vette alapul, amikor emlékiratát készítette. Azt sem lehet kizárni, hogy egy negyedik, jelenleg feltáratlan hírből indult ki. A lényeget illetően azonban az emlékezetből felidézett cikk levezethető a valóságos cikkek akármelyikéből. Az idézett Népszava-hír például egyrészt feltár egy olyan tényt, amelyet a költő környezete titkolni szeretett volna. Másrészt, ha nem jelöl is meg pontos helyet, megnevezi az intézmény jellegét. Végül pedig a „tragikus idegösszeomlás” erőszakoltság nélkül felfogható az „elmezavar” eufemisztikus helyettesítésének. A hír megjelenésének dátuma és az emlékezés együttesen bizonyossá teszi, hogy a vers 1937. augusztus 12. után keletkezett. Németh Andor „válasz”-cikke az Újság 1937. szeptember 5-i számában 2 Németh Andor: József Attila. Bp., 1944, Cserépfalvi, 204—207. 3 József Attilát, a kiváló fiatal költőt idegszanatóriumba vittek; József Attila betegsége; Hallotta? In KortársaJJózsef Attiláról. I. Szcrk. Bokor László, s. a. r. Tvcrdota György. Bp., 1987, Akadémiai, 508-509. 362