Tverdota György: Határolt végtelenség. József Attila-versek elemzései (2005)
„mindenség a semmiségbe…” (Kísérlet a „Költőnk és kora” elemzésére)
lálok semmi szükségszerűséget abban, hogy például a tömegvonzás hatása a távolság négyzetével fordított arányban áll. Miért szükségszerű, hogy a távolság négyzetével áll fordított arányban és nem például a köbével?”30 Mindezzel nem azt akarom bizonyítani, hogy József Attila mély csillagászati ismeretekkel rendelkezett, csak azt, hogy sűrűn előforduló csillag-képeit nem az esti égbolt puszta látványa vagy dekoratív szándék hívta elő, hanem bizonyos tudatosság, kozmológiai reflexió húzódott meg mögöttük. És ennyi elég ahhoz, hogy az Osztás után: Mint mozdulatlan csillagok az égen, változhatatlan rajzunk, jellemünk. makro- és mikrokozmoszt összevető hasonlatának első felét ne egyszerűen a csillagok látszólagos mozdulatlanságából, hanem az állócsillagokra vonatkozó newtoni magyarázatok ismeretét feltételezve értelmezzük. A táguló világegyetem elméletével történt megismerkedése előtt tehát József Attila csillagképei a newtoni kozmoszban ragyogtak. Csakhogy a mindenség „newtoni” képének érvényességét jóval a táguló világegyetem elméletének megszületése előtt többen kétségbe vonták, köztük Albert Einstein, a relativitáselméletnek a csillagászat területére való kiterjesztése során. A galaxisok távolodását felfedező és értelmező tudósok a táguló világegyetem teóriáját Einstein világmodelljére alapozva és — mint a Jeanstől vett idézetben láttuk — Einsteinre hivatkozva fejtették ki. Ezt a világmodellt megtaláljuk A különleges és az általános relativitás elmélete című könyvében is, abban a műben, amelyet a fiatal József Attila is olvasott.31 Nemcsak Galamb Ödön emlékezése bizonyítja, hogy a költő foglalkozott a relativitáselmélettel,32 hanem az a bécsi levél is, amelynek kapcsán Galamb Ödön szóba hozta a kérdést: „s előáll, de pszichikai kvalitásban az 30Uő: A művészet kérdése és a prolctárság. In József Attila Összes Művei. III. 258. 31 Albert Einstein: A különleges és az általános relativitás elmélete. Bp., 1921, Pantheon. 32 Galamb Ödön Maisöl évek (József Attila élete nyomában I.) (Bp., 1941, Cserépfalvi, 71.) című könyvében erre vonatkozólag a következőket olvashatjuk: „Az Einstein-féle relativitás elmélete — a húszas évek elején java divatját élte. Attilával folytatott megbeszéléseinkben többször szóba került. Azokra a fizikai és geometriai kérdésekre azonban, amelyeket levelében felhozott, aligha adhattam érdemleges választ”. Ha népszerűsítő könyvekről beszélünk, elsősorban magának Einsteinnek a szövegben megnevezett, a nagyközönség számára írott könyve jöhet számításba. 381