Tverdota György: Határolt végtelenség. József Attila-versek elemzései (2005)

„mindenség a semmiségbe…” (Kísérlet a „Költőnk és kora” elemzésére)

az Einstein állította eset, hogy ti. egy bizonyos sebességi erő hat egy bizo­nyos testre s ha az erő akkora, hogy a sebességi határnál (300 000 km/ sec-1) nagyobb gyorsasággal kéne haladnia a testnek, akkor az erő maga is átala­kul anyaggá”.33 Továbbá egy Gáspár Endréhez írott levele is a nagy tudós elméletének ismeretéről tanúskodik: „(Felfokozott életigenlés és megnőtt alkotóerő. Lásd Einstein: Annak az erőnek bizonyos része mely a fényse­bességnél nagyobbat ád — )”.34 35 Einstein neve utoljára egy felsorolásban, a Newton nevének szomszédságában, Az istened. hálnád, az Ember él című írásában tűnt fel.3’ Okkal merül föl ezért a kérdés: vajon szerepelt-e József Attila korábbi kozmológiai elképzeléseiben az einsteini világmodell? A pontos ismerte­téstől itt éppúgy tartózkodom, ahogyan a táguló világegyeteme elméleté­nek szakmai részletkérdéseibe sem bonyolódtam bele. Amit az olvasónak tudnia kell róla, azt részben megismerhette James Jeans szappanbubo­rék-hasonlatából. Csak azt kell újra hangsúlyoznom, hogy az idézetben említett kétdimenziós lények bármekkora utat tennének is meg a szappan­­buborék felületén, nem találnának határra, noha a gömbfelület véges. Ad­juk hozzá e gömbfelülethez a harmadik dimenziót, és megkapjuk az einsteini ún. „szférikus teret”, illetve, mert a „térgörbület” nem teljesen sza­bályos, a „kvázi-szférikus teret”, azaz az anyagi világegyetemet, amely a gömbfelülethez hasonlóan határtalan, de véges. Az univerzumot tehát nyelvileg egy paradoxonnal fejezhetjük ki, amelyben a jelző ellentmond jelzett szavának: véges határtalanságnak vagy véges végtelennek nevezzük. Ezen a ponton kapcsolhatjuk Einstein világmodelljét József Attila életmű­véhez, e paradoxonoknak ugyanis a költő gondolkodásában és írásaiban egyaránt igen nagy szerepe volt. Vágó Márta emlékezése perdöntőén bizonyítja, hogy A város peremén című versnek (a költő által is) sokat idézett strófájában: mellyel az elme tudomásul veszi a véges végtelent 33 József Attila — Galamb Ödönnek, Becs, 1926. jan. ?. In József Attila válogatott levele­zése. 90. 34 József Attila - Gáspár Endrének, Párizs, 1926. okt. ?.Uo. 120. 35 József Attila: Az Istenek halnak, az Ember él. In uő: Tanulmányod és cikkek. 1923— 1930. 225. 382

Next