Tverdota György: Határolt végtelenség. József Attila-versek elemzései (2005)
„mindenség a semmiségbe…” (Kísérlet a „Költőnk és kora” elemzésére)
tárolt végtelenség”.37 „Az ihlet tehát megragad bizonyos valóságelemeket, a többiek és szemléletünk közé helyezi és eltakarja a valóság egyéb részeit, mint a telihold a napot napfogyatkozáskor. Azaz szemléletileg teljes valóságnyivá növeli a kiválasztott valóságelemeket”.38 Az ihlet munkájáról írottak egyenes következménye volt, hogy a költő az ihlet termékét, a műalkotást szintén határolt végtelenségként határozta meg: „Ezek szerint a mű közvetlen egyetemesség, vagy szem előtt tartva, hogy belsejében kimeríthetetlen, határolt végtelenségnek is mondhatjuk”39. Nem kétséges, József Attila tudatosan állította szembe egymással a szemlélhetetlen világegész és a határolt végtelenség viszonyában a mikrokozmoszt és a makrokozmoszt: „a világegészet képviselő műalkotásról csak az összes többi nem művészethez és a világegészhez képest alkothatunk magunknak fogalmi kategóriát. így mindazoknak az állításoknak nagyrészét, amelyet eddig a világra vonatkoztattak az emberek, a műalkotásra értelmesen alkalmazhatjuk... A műalkotás tehát nemcsak szemléleti helyettese a világnak, hanem egyben értelmes világ is”.40 Egyszerre volt tehát jelen József Attila életművében a newtoni és az einsteini világegyetem képe, egy statikus és egy dinamikus világmodell. E meggondolkodtató kettősséggel itt nem foglalkozhatom részletesebben. Fontosabb beilleszteni a kozmológiai elemet a József Attila-i világkép teljességébe. A város peremén című versben a „véges végtelen”, tehát az einsteini világegyetem a társadalmi és az ösztöni elem mellett a teljesség háromságának egyenrangú részeként szerepel: mellyel az elme tudomásul veszi a véges végtelent, a termelési erőltet odakint s az ösztönöket idebent... József Attila, prózai írásaiban, a mikrokozmoszról szólva a kozmikus elem számára ugyanezt az „előkelő” helyet jelölte ki. Érdekes ebből a szempontból az Irodalom és szocializmus egyik részlete, amelyben Arisztotelésznek 37 József Attila: Ihlet és nemzet. In uő: Tanulmányod és cikkek 1923—1930. 106. 38 Uő: Irodalom és szocializmus. In József Attila Összes Művei. III. 92. 39 Uő: Az Istenek halnak, az Ember él. In uő: Tanulmányok és ákkek 1923—1930. 217. 40 Uő: Irodalom és szocializmus. In József Attila Összes Művei. III. 93. 384