Vági Gábor: Mezőhegyes (1994)
Odabent
A kisparaszti gazdálkodás útja 1960-ban végleg lezárult Mezőhegyesen. Soksok újfajta reménnyel indult ez az út a földosztáskor, és a végén ismét új, másféle remények bátorították a megmaradt volt újgazdákat. Senki sem állíthatja, különösen a hetvenes évek technikai fordulata után, hogy a közös nagyüzemi gazdálkodás sikerületlen alternatívának bizonyult volna. Az új remények nagyrészt, ahogy lehetett, teljesültek. De az átállás nehéz volt. Ha időközben megtépázták is, az egyéni gazdálkodásba vetett hit mégiscsak elélt tizenöt évet. Semmilyen gondos előkészítés és a legbékésebb szervezési módszerek sem változtathattak azon, hogy az átállást, a belépést a szövetkezetbe a belépők eredetileg, maguktól nem akarták. „Istennek szerelme, mentség nincs már" - ezzel a sóhajjal búcsúztak másfél évtizedes próbálkozásaiktól, gyötrelmeiktől és gondjaiktól. S ha a szervezők türelmetlenek és erőszakosak voltak (persze mindig csak a szomszéd faluban, a szomszéd gazdánál), az csak ronthatta a szövetkezetbe lépők kedvét. Nehéz volna megítélni, hogy a mezőhegyesi gyors eredmények az átlagosnál erőszakoltabban születtek-e - a pártdokumentumok arról tanúskodnak, hogy a szervezésben gyanúsan sebesen haladó körzeteket nemcsak dicséret érte, hanem figyelmeztetés is: óvakodjanak a durvaságoktól. A belépők kedve az egyéni gazdálkodástól elmehet, de a munkától, a mezőgazdasági termeléstől lehetőleg ne menjen el. És ez, végül is, Mezőhegyesen sem történt meg. Odabent Ma Mezőhegyesen nincs termelőszövetkezet. Szövetkezeti föld van, „tanácsi majorok" is vannak (köztük azonban egyik sem tsz-üzemegység-központ), de mezőhegyesi tsz nincs. A mezőhegyesi jegyző 1949 márciusában azt írta egy kérdőívre adott válaszában (a kérdőív a tanyaközpontok kijelölését készítette elő), hogy a községben egyetlen „12 egyénből álló, táblás gazdálkodást űző szövetkezet" működik. Még ugyanebben a hónapban 29 mezőhegyesi gazda levelet írt Rákosinak, amelyben értesítették, hogy 180 holdon közös gazdálkodásra tértek át. A községi vezetőjegyző 1950 januárjában egy levelében már arról számol be Békés megye alispánjának, hogy Mezőhegyesen két Hl. típusú szövetkezet gazdálkodik, a Törekvő (519 kh) és a József Attila Tszcs (260A kh). Egy 1951. decemberi keltezésű iraton pedig megjelennek annak a három szövetkezetnek az adatai, amelyek aztán hosszú évekig meg is maradtak: Földterület (kh)Családok száma Tagok száma Dolgozók száma Háztáji terület (kh) Törekvő Tszcs 567 47 76 93 50 József Attila Tszcs 381 38 46 68 35 Szikra Tszcs 197 14 22 20 11 | Együtt 1145 99 144 181 96 Szövetkezetek természetesen az újgazdák földjén, tehát a község peremén alakultak. A szövetkezésre egymást ismerő, egymáshoz közelebb lakó gazdák vállalkoztak, s a terjeszkedés iránya így az volt, hogy idővel - az 1960-as kollekti-177