Vági Gábor: Mezőhegyes (1994)
IV. A majorok
1970-ben 1972-ben Mellékmajorok: 603 584 23. major, Fűpereg 205 207 32. major, Petőfipuszta 122 113 39. major, Ár okospuszta 276 264 Tanácsi majorok: 1317 1158 46^17. major (Rákóczi-telep) 487 426 52. major (József Attila Tsz, Kossuth-telep)257 234 73. major (Újfalu) 173 156 81-84. major 271 234 67. major (Új Alkotmány Tsz) 19 108 Kendergyártelep: 216 213 Ezek az adatok természetesen igen gyorsan változnak. Az idézett 1972-es Külterületi adatlapokon kívül jóformán egyetlen későbbi kimutatás sem hasonlítható össze közvetlenül a népszámlálási adatokkal, mert a sok kis major vagy bizonyos tanyák hol az egyik, hol a másik nagyobb egységhez hozzáadva szerepelnek. A külterületi lakosok aránya például már csak azért is csökkent, mert 1973-ban a 67. számú majort közigazgatásilag a szomszédos Mezőkovácsházához csatolták. Ha ezt figyelembe vesszük, akkor a tanácsi majorokban nem mutatható ki lakásmegszűnés; ha nem vesszük figyelembe, akkor persze olyan a kép, mintha a község peremén nagy ütemben bontanák a házakat. Az érvényben lévő községrendezési terv (1975) szerint a majorok mindhárom típusában fogy a lakosság. Ez a tendencia mindenesetre igaznak látszik. Bármennyire vegyesnek láttuk is a Központot mint települést, e sok „vegyesség" átlaga már futólagos rápillantásra is nagyon eltért a majorok átlagától. Persze a majorok sem egyformák. Az állami gazdasági majorok egymásra inkább, a tanácsiakra egyáltalán nem hasonlítanak. A különbség köztük körülbelül olyan, mint a Központ első, 1945-1948-ban épült Újtelepe és az ómezőhegyesi major között. Ha még emlékszünk rá: ez a két övezet a központ két „legrosszabb" környéke, az északi, illetve a déli faluvég volt. A majoroktól tehát nagyjából ugyanezt várhatjuk. A házakat, lakásokat a Központ bemutatásakor használt adatokkal jellemezhetjük. Amiről azt mondottam, hogy az első látásra kitetsző különbség a majorok tanácsi és állami gazdasági típusa között, itt az utolsó előtti számoszlopban figyelhető meg: a tanácsi majorokban minden ház egylakásos családi ház, a Birtok majorjaiban pedig a legtöbb épület többlakásos cselédsorház. A tanácsi majorokat könnyebb elképzelnünk. Kis falvak ezek, három-négy utcánál több egyikben sincs. A földosztás után épültek, akár a Központ első újtelepe, s házaik is az ottani házakra hasonlítanak. Sok a vályog- (vagy vertföld-) falú épület, fürdőszoba alig van, a víz - itt fontos az évszám! - 1970-ben nemigen volt bevezetve sehova. A lakók azóta is utcai kutakról hordják az ivóvizet, saját fúrott kútja keveseknek van, vagy tán nincs senkinek sem. Öt lakásból négy egyszobás; a szobán kívül konyha, kamra, nyári konyha, gyakran zárt veranda és melléképületek tar49