Vajda János: Összes költeményei (Osiris klasszikusok, 2004)

Jegyzetek

gyár nemzet története) emelhető ki leginkább. A forrásoktól egyedül a török sereg létszámának megduplázásával tért el, ezzel is hangsúlyozva Hunyadi világra szóló diadalát. Ez a romantikus hazafiasság végig jellemző a terjen­gős epikus költeményre, melynek bírálatai is hangsúlyozzák ezeket a hi­bákat. 188.1. • LISZT FERENCHEZ. Megj.: HF 1856. aug. 25., kötet: K58, KK, OK, KI. Liszt Ferenc 1856 augusztusában az Esztergomi mise előadására ér­kezett Pestre, tiszteletére a lapok közölték Vörösmarty és Lisznyai korábbi verseit, s V köszöntőjét. V versét Doppler Ferenc megzenésítette, s a sike­rült versre a lapok felhívták Liszt figyelmét is. A zeneszerző bemutattatta magának az ifjú költőt, s kijelentette, hogy szeretné, ha első operája a ma­gyar történelemből venné témáját, s örülne, ha a magyar költők önálló köl­tői beccsel is bíró librettóval örvendeztetnék meg. (V egyetlen drámájá­nak, az Ildikónak megírására talán ez a Liszt Ferenc-terv is ösztönzést adha­tott.) A hazafias mondanivalójú verset s a befejezésből kicsendülő biztatást az ítészek is kedvezően fogadták. 189.1. • JÓ BARÁTOK. Megj.: Magyar Hölgyek Naptára 1857, valamint a K58, KK, ÖK és KI kötetben. A balladás versben mindkét hős meghal, a haldoklónak az fáj, hogy halott barátját nagy részvéttel, csókjaikkal bú­csúztatják a szép leányok, míg ő névtelenül haldoklik. A többszólamú tör­ténetben 1856 végén, a Ginával való szakítás után V a női gyengédség, a sze­rető gondoskodás hiányát fájlalja (krit. kiad.). 191.1. • BARTHA VÉGÓRÁJA. Megj.: Színházi Naptár 1857, Színházi Emlény 1866, kötetben: VH, KK, ÖK. A Naptár 1856 végén már megje­lent, tehát a vers 1856 őszén keletkezhetett, négy évvel a színész halála után. A nagy tragikus színész haláláról Erdélyi János is versben emlékezett meg 1853-ban. V Bartha leghíresebb alakítását, a Lear-szerep több mozza­natát felidézve állít emléket versben a kiváló színésznek. Magyarázó jegyze­teket is fűz a szöveghez: a szerhordár a kellékest jelöli, s a 41. sorhoz meg­jegyzi: Bartha végszavai. Jellemző gyöngédség, mellyel végperceiben a gyermeket eltávolította, hogy az haláltusájának tanúja ne legyen. 193.1. • GYERMEKLEÁNYOK EMLÉKKÖNYVÉBE I—II. Megj.: NŐ 1857. máj. 3., kötetben: K58, KK, ÖK és KI. Először Emlékkönyv cím alatt jelent meg, az első R. P. k.a. (11 éves) a második R. M. k.a. (9 éves) alcím­• 792 •

Next