Vermes Géza: Jézus és a judaizmus világa (Osiris könyvtár - Történelem, 1997)
V. A judaisztika és az Újszövetség magyarázata
újszövetségi exegézishez való szakértelemre! Lightfoot roppant tudós módon mutatta be, hogy mindezt hogyan kell a gyakorlatban megvalósítani: talmudi párhuzamokat mutatott ki a négy evangéliumhoz, az Apostolok cselekedeteihez, a Rómaiakhoz írt levélhez és a Kolosszeiekhez írt I. levélhez. 1675-ben bekövetkező halála azonban nem engedte, hogy befejezze feladatát. Az általa kitűzött célt néhány évtizeddel később Christian Schoettgen érte el. (Itt kell talán megemlítenem, hogy ez a fajta tudományosság a tizennyolcadik században elhagyta a Brit-szigeteket, és a kontinensre, Hollandiába és főként a német területekre költözött át.) Schoettgen, a címet Lightfoottól kölcsönözve, szintén kiadott egy Horae Hebraicae et Talmudicae (Dresden- Leipzig 1733) című latin nyelven írt munkát, amely azonban az Újszövetség egészével (in Universum Novum Testamentum) foglalkozó kommentárt tartalmazott. A tizennyolcadik század közepe táján magas tudományos szinten újabb előrelépés történt a judaizmus beépítése felé az újszövetségi exegézisbe. Johann Jacob Wettstein (1693-1754), aki Bázelben született és Amszterdamban volt egyetemi tanár, 1751/52-ben megjelentette a görög Újszövetség új, kritikai kiadását, amely minden korábbi kiadásnál több szövegváltozatot, valamint az ókori irodalomból, beleértve a rabbinikus irodalmat is, vett kommentárokat is tartalmazott.11 Ez azt jelentette, hogy a görög Újszövetséget tanulmányozó személynek ettől kezdve a talmudi példák gazdag gyűjteménye állt rendelkezésére, így tehát már nem volt kénytelen Lightfoot és Schoettgen speciális értekezéseihez fordulni. A tizennyolcadik század második felében és a tizenkilencedik század legnagyobb részében Wettstein az egész újszövetségi exegézisre nagy hatást gyakorolt. Sőt, még egészen a közelmúltban, 1913-ban is, egy kissé naiv oxfordi teológus a következő szavakkal jellemezte Wettstein művét: „A szemléltető anyag olyan értékes, (...) hogy a kommentárt jól ismerők habozás nélkül ezt teszik az első helyre valamennyi kiadott mű között."11 12 Egy szellemes amerikai tudós, George Foot Moore azt a megjegyzést fűzte ehhez hozzá, hogy a Wettstein által nyomtatásban megjelentetett rabbinikus idézetek „má11J. J. Wettstein, Novum Testamentum graece I—II, Amsterdam 1751-1752. 12 A. Souter, Text and Canon of the New Testament, Oxford 1913,99. p. József Attila Tudományegyetem Magyar lrodalomtl.nénMJans«^ Könyvtári* 6722 Ssregcd. Egyetcm u' 2